Lapszemle, 1929. február

1929-02-25 [1347]

jak 40 napon belül azt az értesítést, hogy az anyag a Titkársághoz lett eljuttatva, akkor ők maguk küldhetnek ennek arrél másolatot. A beadványoknak a Tanács által való kezelése tekintetében a következő feltételeket állitja fel az indítványozó: A beadványok tárgyát a kisebbségi védelemnek kell a szerződések szerint képeznie, nem szabad követelniök a kisebbségeknek államukhoz való politikai-kapcsomí latának a feloldását, nem szabad titkosaknak lenniök,nem szabad kevés irányuaknak lenniök és nem szabad egy már a Tanács elé terjesztett panasz tárgyát képezniök. A megvádolt állam javaslatira a megengedhet őségét a Tanács egy albizottsága megvizsgálhatja. A kisebbségek beadványainak kezelésére küldjön ki a Tanács egy bizottságot, amelyhez összes tagjai vagy képviselői tartoznak. Sz a bizottság tartson külön üléseket. A panasz tanulmányozásánál a bizottság az illető kérdést a Tanácshoz utalhatja, amely azt a neki alkalmasnak látszó módon fogja kezelni. M a g y arországról. A Voss .Zeitung /22-90/"'»!agyarország pere Prága ellen" azt irja, hogy o magyar-cseh vegyes döntőbíróság január 31.-én több napi tárgyalás után olyan határozatot hozott; amely Németország számára is nagy érdekkel bir. A közlemény megemlíti Csehszlovákia kifogásai dacára a cseh földreformnak magyar földbirtokra való alkalmazása kérdésében illetékesnek mondotta ki magát és a crehszlovák köztársaság kifogásait mint alaptalanokat elvetette. A határozatnak alapvető jelentősége van azon nárrjet földbirtokosok számára, amelyeknek tulajdonit Csehszlovákia az agráreform alkalmazásával majdnem kártérítés nélkül vette át. Ezeknek a versaillesi szerződés szerint kártérítésre van idényük és ezért idejében panasszal éltek a genfi vegyes döntőbir-ésag előtt. Ha a Csehszlovákiával folyó táreyalásók