Lapszemle, 1929. február
1929-02-23 [1347]
tartozik, k varsói német követ deoarsa azt látszik mutatni,hogy Németország szeretne visszatáncolni ebben az ügyben,, £z 3 általában a németlengyel viszony niegjsaitása egyedül a német kormányon múlik.amely eddig minden alkalommal a legmerevebb elzárkózással feleit a lengyel részról megismételt közeledési kísérletekre, igy Zaleskinek a Rewiew of Rewiews-ben megjelent területi integritást garanfiáló szerződési ajánlatára sem érkezett eddig német részről válasz ^ kiseobsági kérdéssel, foglalkozik oauerwein a Mat in -ban Magáiiapitja,hogy ma sokkal kevesebb kisebbság van,mint a háború előtt; 20 millió,mig akkor 100 volt. Azután meg ma már nincsenek egész fajok idegen uralom alatt mint voltak a csehek lengyelek a háború előtt, végül pedig; ma a kisebbségek védelemben részesülnek,arai eddig szintén nem volt meg, oauerwein szerint a Népszövetség mindig a legnagyobb jóindulattal foglalkozott a kisebbségi panaszok elbírálásával ö k mai procedúrát lehet megváltoztatni,de valószínű,hogy Stresemann nem ezt akarja,hanem az egész kisebbségi kérdést fel akarja vetni.Akkor azután nem tv<dni, meddig megy majd: Janerwein szerint a kisebbségi kórdós rendezésének le bizotsabb módja,ha az érdekelt szomszádállamok viszonyukat rendezik, ugy politikai,mint gazdasági téren. Erre gondolt Briand is dec,5»-i genfi felszólalásában,., Ha ilyen irányban fog haladni otresemann genfi fellépése, hasznos lehet a békére, de ha quasi vádbeszódet akar tartani Lengyelország ellen, akkor jó lesz ha vigyáz,mert majd eszé be iuttahtajákmmilyen volt az 1918 előtti né EB t politika a kisebbségekkel szemben„ ' I franci a külföldi szerzetes-missiók, ügyében terjesztett azt a hirt,mintha az olasz-vatikáni megegyezésnek majd ezek a missiok adnék meg az árát, a Temps 20., az dsservatore Romano kategorikus cáfolatát közli*
