Lapszemle, 1929. február

1929-02-23 [1347]

zoktól a befeketitésektől, amelyekkel egyes román politikusok és Írok operálnak , csakhogy a hajdani világot kompromittálják,, Mindenesetre különös, hogy folyton az állitólagos erőszakos pagyarositás vesszőparipáján lovagolnák ma éppen azok , akik el akarják buktatni a jogos kisebbségi törekvéseket^ A régi Magyar or EZ ágon a magyar középosztály nem magyarosított;, nem is volt érdeke a magyaro si tás^, mert hiszen a közhivatalokat annál biztosabban tartotta a maga birtokában, mennél kevésbbé magyarosodott a régi nemzetiségi intelligencia. Az állítólagos magyarosítást most aztán már illetékes román államférfiak is kezdik cáfolgatni.Maga Vajda-Voevod Sándor belügyminiszter jelentette ki legutóbb, hogy mig a magyar uralom alatt Erdélyben 210 román falu csakugyan elmagyarosodott, addig ugyanakkor 43Q magyar falu elrománosodott. Legújabban pedig Pop Ghita képviselő adta beszédes cáfolatát annak a hazug vádnak, mintha a barbár magyarositás különösen az iskoláztatás kérdésénél mutatkozott volna. Pop Ghita a képviselőházban interpellálva az Anghelescu-féle embertelen érettségi Bndszer megváltoztatása érdekében

s a következő kijelentését tette:"Én magam a régi Magyarországon tanultam egy román gimnáziumban , az érettségi vizsgát is az összes tantárgyakból románul tettem le, kivéve egyedül a magyar nyelvefc és irodalmat, Lehetetlenség, hegy mi iö03t Romániában kevesebb jogot akarjunk adni a kisebbségeknek

3 mint amennyi jogunk nekünk volt az ő uralmuk alatt.*" Ehhez a kijelentéshez a Nagyvárad a következő megjegyzést fűzi hozzád Magyar elnyomatásról beszélni az oktatásügy terén éppen a mai Anghelescu-féle iskolapolitika idejében, valóban nem egyéb rosszindulatú ráfogásnál, A magyar uralomnak még eszébe sem jutott olyan fantasztikus kisajtoló tempó, amilyet Anghelescu diktált a magyarság elnemzetlenitése végett,. Igaz , hogy a magyar uralom alatt talán kevés volt a román középiskola, de ami; megvolt, az