Lapszemle, 1929. február

1929-02-23 [1347]

El fogja, hogy ne csak a uunkáaoknak, hanem a falu szűkölködő népének ia nyújtsanak segítséget« Kft 1 .U .y e. X M. A Pre8aa /22/1?rágal levelezője jólórteaült helyről nyert infornáoiók alapján a oaoh álláapoutot ismerteti a csatlakozás kérdésébeat m caeh állam importjának ós exportjának 40 ?»-a a Német Birodalommal, 80 <f°~a Ausztriával bonyoldik le. Ha a Német Birodalom éa Ausztria agyeaülne , ez 60 «*_ot tenne ki« Csehországnak két utja van a tenger ~. ha a | Trieszt éa Hamburg, az egyik Ausztrián, a másik Németországon át vezet. A caatlakozáa esetére Csehország a tengerhez való ut tekintetébem teljesen függő viszonyba jutna. Mindezeknél éa raáa okoknál fogva világoa, hogy egy állam, amely gasdaaági életének 60 ?$-ával és a tengerhea vezető úttal a külföldtől függ, ily körülmények között elveszíti önállóságát. Csehország tehát már az önrendelkezési jog alapján kénytelen a caatlakozáa ellen állást foglalni. A csatlakozás Ausztria éa a Hőmet Birodalom számára morális szempontból kétségtelenül nagy elégtételt jelentene, reálpolitikai szempontból azonban a német birodalom éa a német nép számára nem volna nyereség^ mert a hatalmi viszonyoknak nemzetközi megváltozását vonná azonnal maga után^ mert a németeket rögtön mint Európa veszedelmes nemzetét állitanúk oda* Legjobb ebben a kérdésben várakozó álláspontra helyezkedni. Néhány évtized múlva világosan ki fog domborodni egy európai gazdasági ugységnek a képe éa a csatlakozási probléma akkorra veszíteni fog élességéből. Tény, hogy a középeuropai kisállamok gazdaságilag gyengék, de senlcisem akadályozza őket aboan, hogy gazdasági téren együttműködjenek* A tudósitáa végül megemlíti, hogy a bukaresti gazdaoági konferenciának csak előkészítő éa informativ jellege volt s hpgy határozatokat a gazdasági Í1T>C7 (mí I I7VÍ1TÍD