Lapszemle, 1929. február

1929-02-22 [1347]

szerezni. Racionalista Deutsche Tagesztg. A9-85/ kifejti, hogy az embert azonnal a legutolsó háborús hetekre emlékezteti az eset, Joffe szovjetorosz nagykövet zavartalan aknamunkájára és a bolsevista ügynököknek a független szociáldemokratákkal való együttműködésére, A cikk kérdi, Jaggyan^Jű^^ hogy -Trotzkijnok, a véres terroristának^ szijrá^^ menedéket„és mit jelentsen a birodalmi kabinethez való "pártoló" továbbítás? Loebe urnák mint a birodalmigyülás elnökének nem áll jogában ilyen természetű vitás politikai döntések mellett yag;; ellen állást foglalnia. Egy olyan bolsevista, mint Trotzkij még sohasem tartotta meg azokat oz ígéreteket, melveket adott. És ha már esetről esetre valamely a hivatalos Moszkvával szemben való előzékenységet politikai okokból védelmezni lehet, minden észszerű ok hiányzik, sőt minden ellene szól, hogy egy a szovjetkormánnyal ellenséges viszonyban lévő bolsevista agitátornak, mint amilyen jelentőségű és jellemű Trotzkij, menedéket és ténykedősí lehetőségeket nyújtsanak. _Ts

angtsopin

,a kínai nemzeti kormány uj berlini követe, a ^rfÁP^^AJ^

t^L

Q

J-'-.sajtó

i képviselőit fogadja a követségen ós a nan .Jüu^OL9X^^JiÍ£^^ ^

z a kormány pontosan Sunjadsen dr. politikai hagyatékához tartja magát.Törekvéseinek külpolitikai célja az, hogy Kínát szabad és független nemzetként sorozza be a népek társaságába. A Kuomingtang.mint a politikai népmozgalom hordozója,nem p;:rt egyszerűen, hanem az ország összakaratát testesíti meg.. A Kína ós Németország közötti viszony - mondotta a követ - mindig a legbarátságosabb volt. Különösen azonban a legutóbbi évek alatt, mióta az uj szerződés által az egyenlőség és a kölcsönösség alapján uj viszony vétetett fel. A két ország jelenlegi helyzete sok tekintetben hasonló , és a követnek az az erős meggyőződése, hogy ugy mindkét nép ^ÍC