Lapszemle, 1929. február

1929-02-21 [1347]

lesznek felállítva. A létrejött konkordátum a Lengyelországgal kötött konkor­dátum mintájára elismeri az olasz állami védelemre vonatkozó törvé­nyek érvényességét minden egyházi személlyel kapcsolatban, amennyi­ben az illető politikai magatartásáról van szó. A püspökök eskütéte­lére vonatkozólag is tartalmaz garanciát az uj konkordátum. Amennyi­ben tehát érsek, püspök, vagy cum iure successionis coadiutor kine­vezéséről van sző, a Szentszék előzőleg tájékoztatja az olasz kor­mányt a kinevezendő személyéről, hogy a kormánynak politikai szem­pontból nincs-e kifogása a kinevezés ellen, Plébánosok és más java­dalmas állásokra való kinevezéseknél az illetékes püspök ugyanezt teszi. Amennyiben a kinevezendő személyét illetőleg nem jönne létre megállapodás, ugy a püspök az ügyet felterjeszti a Szentszék elé és ekkor a Szentszék közvetlenül a kormánnyal létesit megegyezést. A cikkiró hangsúlyozza, hogy a konkordátum értelmében az olasz állam­nak minden lehetőség biztosítva van az állam érdekeinek védelmére. Ami végül a pénzügyi megállapodásokat illeti, az idevonat­kozó klauzula szerint a Szentszék 750 millió lírát kap készpénzben és egy milliárd névértékű konszolidált állampapírokat 5$-os kamat­tal, ami évi 87.5 millió lira biztos ás állandó jövedelmet jelent a Vatikánnak. Ez az állandó jövedelem még jobban növeli a Szentszék függetlenségét, amely eddig a bizonytalan és változó péterfillárek jövedelméből volt kénytelen összes kiadásait fedezni. Igy Itália nemcsak^politikai, hanem anyagi függetlenségét is biztosítja az Egyháznak. A lateráni egyezmény területi vonatkozású megálla podásai­nak részleteit viszont a Corriere d' Itália A9/ ismerteti. Ezek

Next

/
Thumbnails
Contents