Lapszemle, 1929. február

1929-02-21 [1347]

aogy a Kérdés, a választások Közelségére tekintettel, nem aktuális. De idő* közbea mégsem lesz felesleges <* nehézségek vizsgálata. Viszont az is bizonyos, hogy amig a talajt előzetes tárgyalásokkal nem készítik aiő, addig osak káros volna ily konferencia összehivása

e A liberális lapok telve támadással a kormány ellen, amely saját nagykövetét igy meghazudtolja és a keletkező jó benyomást egyszerre tönkreteszi. Szerencsére,, írják, ez a kor tnány, amely Amerikával szemben annyi baklövést követett el /genfi koni'eren cia meghiúsulása^ angol-francia egyezmény/, a választások után már úgyse lesz meg* /D

6

News, D.Uhron, >D

0

Herald 18/. Az utóbbi lap ígéri, hogy egy minkáskormány egész más szellemben fogja vezetni ez ügyeket. A D.Uhron, a tengerek szabaddá tételét és a blokád lehetetlenné tételét kívánja. Az indiai fejedelmek határozata delhii gyűlésükön, amelyben kimondták, hogy ellenzik az indiai politikusok követelését, amely teljes autonómiát kivan, a Times 18 szerint igen fontos határozat, tekintve, hogy e fejedelmek alá tartozik India egy harmada és népességének egy ötöde.. Népeik alaptulajdonságai: erős lokálpatriotizmss és uralkodóházaik tisztelete. Kár,, tiogy némely lelkes angol autonómista megvetéssel beszél e fejedelmekről, Akik a háborúban is tanújelét adták Anglia iránti hűségüknek. Kámutat topábbá a lap arra, hogy bármennyire igyekeznek is Gandhi és követői a mérsékletet hirdetni, az ország tele orosz izgatókkal, akik zavart igyekeznek kelteni és a hindu polgárság kiirtása céljuk, Magyarország. Utódállamok., A D.Mail 19 szerint a magyar-román optánsperi tárgyaiások megakadtak, tekintve, hogy eddig semmi eredményt sem sikerült elérni és a román kormány a tárgyalások lélbészakitását javasolta, AMonoh.Gu.lc közli Rubido-Zíchy londoni követ nyílt levelét,melyben cáiolja a lap állításait a váci börtönviszonyokrói,Kiemeli'a levél, hogy a foglyokkal a bánásmód egyöntetű, hogy a munkabérek a külső -béreket meg-