Lapszemle, 1929. február

1929-02-20 [1347]

területeiknek akarják tekintenie Igaz „ hogy az egységes front kiépítésének magukban a kisantant-államokban is vannak akadályai, Csehszlovákia erős ipari ország és agráriusai is nagyon ügyesek, amiért Romániának és Jugoszláviának először Csehszlovákiával szemben kell tisztáznia a maga gazdasági szempontjait, Viszont Románia és Jugoszlávia egymás közötti gazdasági helyzete sem igen kedvező, mert e két állam között, melynek gazdasági struktúrája azonos» nagy a konkurrencia

0 Románia non agression ajánlatát, melyet, miként a szemle már közölte hivatalosan bejelentett a népszövetség főtitkárságának, hogy tóU bármely állammal hajlandó ilyen paktumot megkötni, - ma a 17-iki esti és 16-iki reggeli bukaresti lapok ia mind jelentik, Aivéve a félhivatalos DreptateátA Az Árgus 18-4755„mint Románia békehajlandóságának és békés politikájának ujabb dokumentumát kommentálja a jelentést. A külföldi kölcsönt Poincarénak köszönheti Románia,- állapítja meg az Uj Kelet 19-40 bukaresti tudósitása Popovioi pénzügyminiszter egy névszerint meg nem nevezett bizalmi munkatársának előadása alapján. Eszerint a párisi bankárok, bár igen udvariasan viselkedtek a köles ön tárgya* lások Borán, de tekintettel arra

s hogy Románia az elmúlt 10 év alatt valósággal kiűzte az országból a külföldi tőkét, továbbá tekintettel arra, hogy a román állam költségvetése mult évben 5 milliárdos deficitet tüntetett föl, és végül arra való tekintettel, hogy Romániának egész sereg rendezetlen külföldi adóssága van,- a bankárok szerfölött óvatosak voltak, egyik feltételt a másik után állították fel a román delegációnak, mégpedig nem egyszerre, hanem folytatólagosan. Popovici pénzügyminiszter aztán végre is megunta ezt, kijelentette, hogy lemond a párisi kölcsön megkötéséről és más uton fogja a lei-stabilizáció sikerét biztosítani* Ezt hivatalos audienciát kérve, Poincarénak is bejelentette, aki