Lapszemle, 1929. február

1929-02-18 [1347]

lalt állást 3 most 20 szóval 17 ellenében kimondta,hogy a vonatkozó ja< vaslatokat nem tárgyalja Az antifasiszta koncentráció hosszabb nyilatkozató! ban tiltakozik a római egyezmény énen.melyet szerinte az olasz nép maga sohasem fog elismerai,/Popuiaire 15/ J}°ntobirós^ ország_között . Szemlónk már több izben beszámolt arról a kampányról, melyet a Journal des Débats folytatott a spanyol kormánynak a külföl­di iparvállalatok kisajátítása s személyzetüknek az országból való kii tasitósa ellen* A Débats 15.-ben újra előkerül ez az ügy,01ivier Du­chemin igen éles hangú cikkben vonja felelősségre a spanyol kormányt előzetes azórt.hogy kártalanítás nélkül egymás után sajátítja ki a francia vál lalatokat s üzi ki a francia tisztviselőket^ Ez az eljárás flagráns megsértése a z 1862,-i francia-spanyol letelepedési s jogegyenlősógi megállapodásnak valamint a 2 állam között kötött döntőbírósági szer­ződésnek is tó A spanyol kormány ugyanis a franoia kormány eddigi eré­lyes tiltakozásait figyelembe nem vette^ s mikor a francia kormány a kérdést döntőbíróság eló akarta vinni, a spanyol kormány exi nem volt hajlandó n életbevágó " érdekeit egy döntőbíróságra bízni. A cikkíró represzzáliákra hívja fel a francia kormányt a spanyol kormány joge.l­lenes eljárása miatt* / Ügy látszik ez az ügy magyarázza meg azt a szo­katlan éles támadást,melyet épen a Débats intézett a spanyol kormány ellen a legutóbbi katonai forradalom alkalmából* Maga a konfliktus voltaképen az optánsügy pendantja,itt azonban Franciaország van birto­kon kívül, innen az apellálás a " jogra M a "döntőbíráskodásra M «/ A moszkvai paktumot vizsgálva Seydoux a Petit Pári­ sién 1 4.-ben azt hangsúlyozza,hogy na a szovjet le is mondott a nyílt hadviselésről szomszédai ellen s de nem,mondott le a forradalmasító aknamunkáról,amelymóg veszedelmesebb, Epen ezért óvatosnak kell tovább* ra is lenni a szovjettel szemben e

Next

/
Thumbnails
Contents