Lapszemle, 1929. február

1929-02-04 [1347]

ma@£n% Kossuthnak az egyéni szabadossággal szemben nem-a a nemzeti nsgyság volt a mindenekfelett val

ó célja ósminden szabadságjogán nem-e csak az a jóhiszemű elgondolás amely a fegyelmezett nemzeti lét feltételeit biztosi tja * nemzeti lét ó rdekóben v*ló fókesóstmost mindiga reakció vádjával illetik, már peüg ezzel a fókesóssei érte el a nemzet azt a sikert, ho^ a romokból fel emelkedett .Most elismerik; hogy Széchenyinek már elég j°k volnánk, de nem vagánk eléggé Kossuth szelleme szerint ólok,' férdezio hogyhaa politikai jogokban érvényesülést engedtünk volna a széthúzó és bontó erAcnek s ha most fomngana az ország? mit mondanának akkor a világ bölcsei

v akkor bizonyára Kossuthoknak jók volnánk, de nem volnánk eléggé Széchenyiek, Miiért is an&a m egál 1 api tásra jut hogy csak menjük a magunk józan esze után amely ezer esztendőn át nem hagyott cserben bennünk et.A pénzügyminiszter XXX-ik jelentése, amely az o9tag pénzügyi helyzetéről számol be, most jel ent meg, összefoglalv az 1926. évi julius"novembeai bevételi eredményeket. A

zt tapasztaljuk hegy az előirányzatot a tényleges bevétel 31.3 milli^ pengővel haladta meg, mivel azonban a kiadások is túllépték az előirányzatokat a bevételi többlet 21.6 millió pengőre redukálódott -