Lapszemle, 1929. február
1929-02-01 [1347]
Külpolitika, A Temps 29 vezércikke Vilmos császár 70, születésnapjának megünnepléséről s az ott elhangzott nyilatkozatokról ir.kiméletlen, megvet) hangon bélyegezve meg a császárt, a törtenelem legnagyobb bűnösét, aki akármit hazudozik most össze-vissza,hogy mentegesse magát me^fellebezhetetlenül elitéltetett már a háború felidézéséért. Nem is az a fontos,hogy Vilmos mit mond vagy nem cond j hanem az^hogy hogyan viselkednek a különböző német körök ma vele szénben, oorra veszi itt a lap a német cszászárhü elemek megnyilatkozásait .melyeken nem is lepődik meg. Ami inkább meglep^az az hogy a áamjskxafrikKs német demokrácia.amely az elmúlt 10 óv alatt bizonyos mértékben mégis csak megerősödött,semmit,vagy alig ragál ezekre a tüntetésekre, az a kérdés mosjt már,hogy vájjon a monarchista kisebbség elszántabb ós merészebb lesz-e mint a demokratikus többség Németországban; ~ Pertinax az Echo 30 :-ban azon a véleményen van,jhogy Németország ma , miután tajpraéilott, ismét annyira türelmetlen. s a német háborús felelősség elleni tiltakozásban annyira az egeoz régi rezsimet igyekszik tisztára mosni, hogy a dolgok folyásán nem is sokat változtatna már az sem ha a Hohenzollernek újra trónra kerülnének, Az egyhá zi Állam visszaállítás ának kérdésével foglalkozva W.Martín a Journal de Genéve 31,-ben lehetségesnek mondja az olasz -vatikáni megegyezést még pedig azért,mert ugy a jelenlegi Pápa s mint Mussolini erős,tettrekósz egyéniségek,már pedig nagy dolgok megvalósításához ilyen egyénsiógek kellenek. Kórdós azonban.hogy a Pápa világi szuverenitásának helyreállítása javára szolgálra-e a pápaság morális tekintélyének,amely azóta,hogy az Bgyhábi Állam megszűnt, óriási mértekben megnövekedőtt A
