Lapszemle, 1929. február

1929-02-01 [1347]

szerbjét nem tekint JUK balkáni aknak

K « szerbéi caak *

s

z erbiában ea Mont en<gr°ban alkotják a többségét . Bosznia-Hercegovinában, ha a mo hamedánokat taüön szamitjuk a szerbek és horvátok szama jófonán egye 16. rí

orvát országban ér- Szlavóniában a hivatalos statisztika is 2,054.000 serbo-kroátot mutat ki

? ebben a szerbség csak 659.000 paroszláv elem, vagyis a 2.6 millió lakosságnak csak 25 %-a. A szlovén terülot*n pedig egyenesen kiáltó kisebbségben van a szerbség* még in fcább a ócskában ós a Bánátban, Semmiféle mesterséges tél epités nm tudott szerb többséget teremteni, A Bánát 5ÉB.000 lakosából csak I 24°.000 a szerbo-kieó^ a többi magyar és német /í02*000 és 138.000/* a Bácskában és ^aranyában 798,000 lakosból csak 167.000 a paroszláv szerb, mig a magyar 280,000, a német pedig 190,000. még a név jegy e1 önzés alapján készült statisztikai adatok alapján is. Így tehát a délszláv diktatúra államegység esi tési törekvésének először a két ellentétes világnézetti katholikus és paroszláv horvátokat és szerbeket kellene összegyúrnia^ másodszor pedig a fél balkáni államrendbe bele kel lene gyűrnie a fajilag és müv el ódé sil eg az állam jeli egHői teljesen el^ró magyarokat, horvátokat és németeket, ^enkivül a cikk ránutat- hogy a jelenlegi Jugoszlávia hét különböző jogi területből áll s ez éc ot a j cg terül eteket amelyeket a politikusoknak nem sikerült csr szebókit eoi, most katonailag próbálják egység esi t eni* A román kölcsön feltétel ei . ** A "Mggyarsá^ és a "Pesti Hírlap" foglalkoznak ma a román stabilizációs kölcsönre vonatkozó megállapodásokkal. A '^agyarsá^' párisi jel entés

e szerint az "Agence Bconcmique ^itenciel" megerósiti a hirt

v hogy szerdán délután Parisban aláirtak a román stabilizációs kölcsönre vonatkoz

0 megállapodásokat. Román részról Popoviá pénzügyminiszter

s a kölcsönt kibocsátó bankcsoport részérói pedig a Blair* csoport és a Banc de ^aris et de Pai3 Bas vosetése alatt álló francia, angol, amerikai konzorciun.- A ÜEeaU.-