Lapszemle, 1929. február

1929-02-07 [1347]

folyó kondér encián elvben már megállapodtak a me^ötendő egyezmény alap d veiben t ^^^némjjt^keresk^eLmi szjrzÓdéses tárgyalások fftLvót dériek kilátásait JJ] etől eg az "Újság" közgazdasági rovatában azt irja* hogy a magyar-német kereskedeimi sz erződós ügyében dárdáthatólag ujabb fordult fog bekövetkezni* Érteülóse szerint a németek anélkül, hogy az állat egészségügyi egyezmény tekintetében bármilyen közeledést mutattak volna, tervb evettek, hogy a nómet-1 engyel vám szerződé ses tárgyalások befejezése után újból felvegyék Magyarországgal a

z alkudozások fonal át, PraznoBzky^lván Magyarország volt pári si_ko v et e a háború utáni JSur^pa problémáiról előadást tartott a Horthy Miklós Kollégiumban j amdynér során megvilágitotta a nem et"l engyel problémat

s

, rámutatott^ hogy az ansjL-német dlentót a háború után megsaait, de a pérz ügyi hegem°nia^ondonbói áttolódott New-Yorkba .. ennek következményeit előre nem látetjuk. A

nglia másik problémája, hogy a bolsevista poliii kSÁzsiára vetette magát és ez a

z oka annak, hogy A

nglia az uj Európa kontinentális^kérdéseit átengedte Franciaországnak, Európa egyik igen nehéz problémája az osztrák csatlakozás kérdése. Valamennyi európai kérdés között azonban l^sulyosabb a magyar problóna. Itt ránutat,hogr a hatalmak* amelyek fd darabolták MagyaroBzágotnem ssámol tak Reclus francia geográfus megállapításával, hogy ^ópa mint asz erü államterüL ete az a terület* amelyet a törtóndmi Magyarország fogalt magában ás ebből az ^ur^pa 1 egt ennósz etssebb geográfiai egységéből uj "usztri ákat teremtettek a régi dőnyei nélkül, de annak összes hátrányaival. Praznovszky hangoztatja hogy tárgyilagos alapra kdl helyezkedni az európai hdyzet megi télé sónál, a régi" nemz eti

w

állam hdyett ma a népek önrenddkezési joga a jdszó. *rr

e az alapra támaszkodva hirdetjük a ragunk igazságit, ízen az alapon a magyar nemzetnek jog£. van köÍÍDC7 ínn« i írví-i-ríD A r*A