Lapszemle, 1929. február

1929-02-05 [1347]

hegemóniának és a többi délszláv néptörzs is épp oly elkeseredetten küzd ki sebbsági jogaiért mint ahogy a tótok nem olvadnak be a cseh itenz eti életbe. Briand külügyminiszter tehát szolgálatot tehet hazájának és a2 európai békének* ha végre szenébe néz a kisebbségi problémának és óvatos bölcsesség heLyétt az igazságot érvény esi ti, mert igaza van, mondja a "Nemzeti Újság' a párisi "Oeuvre"-nek hogy a kisebbsógi kérdés ha nem szabályozzák ujabb háborút fog kirobbantani.H "Pesti Hírlap" a "Temps" kommentárjával szemben azt mondja hogy kolánteem tévedünk ha megáll api tjük hogy ez a tekintélyes saj tpolganum ismét annak az ismert politikának a szószolója m^iy mint eddig is a kisebbségi kéréseket ujabb ötletek és megoldat Iffcetőségek felvetésével tényleg mellékvágányra akarja tériteni. Ismételjük

y mondja a "Pesti Hirlap" a kisebbségek jogait, sz érződé seK biztositjácós ha ezeket a szerződéseket a győztes hatalmak tiszteletben tarthatnák, a kisebbségek és különösen a jogtalanul elszakított magyarság nem járná tiz év óta a szenvedések sorozatos kálváriáját* H "Magyarság" megszólaltatja René Brúnót et a caini jogi fakultás nemz"etkÖzi jojtanárát a kisebbségi kérdés aiapog ismerőjét,aki a Stresemann akciójával kapcsolatban rámutat, hogy élőre számolni kell azzal, hogy a kis etenterállanojc mindent megkisór élnek majd egy állandó kisebbségi bizottság felállitásánsk elgáncsoláaára, mert nagyon jól látják" hogy a legkisebb ügy rendi reform a kisebbségi kérdés kezelésében mgssemenő következményeik d járna. A mai eljárás pedig am&ynól a panaszosokat úgyszólván meg s$a hallgatják beleütközik a legdemibb jogelvekbe, de a kontradiktórikus birói d járás rendszeresítése a kisebbségi panaszok kezelésénél elegendő ok a kisentente számára»hogy hevesen ellenezzék, azzal érvelve, hogy egy szuverén nemzeti állam n#Betközi biróság dőtt nem védekezhet saját alattvalóival szembesDe i« a

z érvelésük elméleti szempontból sem állhat meg* hiszen ezek az