Lapszemle, 1929. január

1929-01-22 [1346]

reakcionárius uralom zsarnoksága alatt nyög hogy a grófok országában nincsen általános választójog és nem létezik polgári szabadság,, ezt a lord már a kampánya kezdetén is nagyon jól tudta * Tévedés az ik ; ami eredetileg hirlett, hogy Botherraere a maga kapmányát bizonyos pénzügyi érdekeltségekből kifolyólag indította meg Eothermere céljai sokkal ne­mesebbek voltak í Magyarország királya akart lenni. Miután azonban látta*• hogy benne mindenki csak az üzletembert becsüli, lemondott a fia javára^ akit el is küldött Magyarországra.; Harmsworthot tényleg nagy pompával fogadták Magyarországon, a királyi korona felajánlása helyett azonban mindössze egypár bő lábravalót és egy pár f el sarkantyúzott csizmát ka. pott ajándékba^ Innen származik Bothermere elkeseredése* aki nem ismer­vén Bethlennek a királykérdésre vonatkozó szándékait ö most ezt a kará­csonyi üzenetet intézte cimére.: Kisebbségi ügyek, A magyar egyházak iskolaíigyi memorandumáról cikkezik felhá­borodva a Viitorul 20-6279. A memorandum követelődző pontjai csakis felháborodást válthatnak ki a lap szerint... Maniuék kormányuralma kellett ahhoz, hogy a magyar egyházak, de különösen a magyar párt olyan követe­lések teljesítését remél je, amelyek már meghaladják a kisebbségek érde­keit és voltakép egész fiomániára Bethlen gróf szempontjait akarják rá­erőszakolni., A memorandum kívánságai már nem is kisebbségi követeié sek ^ hanem magyar szemtelénségek . Nem lesz soha olyan román miniszter aki az ország közoktatási programmját Majláth püspöknek és a magyarpárt mág­násainak a nézete szerint formálná át ; . A kisebbségi iskolák számára nem adható meg a nyilvánossági jog, mert ezzel csak irredenta tűzfészkek nyilnának meg egy olyan államban, amely azt akarja, hogy uj nemzedéke jól elő legyen készítve és ne legyen megmételyezve a lelke a hazája el­leni gyűlölettől.

Next

/
Thumbnails
Contents