Lapszemle, 1929. január

1929-01-22 [1346]

helyen való leközlósére* Az interjú külön érd#ességóhez tartozik mondj a a "Magyarság" tudósitója, hogy bejárta a világsajtót is de egyúttal az, hogy a 1 egszemá írnetl énebb módon felhasználták azt hejgy dicsőítse azt az uralmt^ amely a kisebbségeket eltiporni szándékozik* Erről az interjúról kiderült, hogy nem is Sándor királlyal csinálta Sauerweina hanem Zsifkovics megbizásából Kumanudi Koszta helyettes külügyminiszterrel s azt ugy közlik, mint a király nyil atkozatát„A Zsifkovics-diktatúrának egy másik intézkedése, amely nagy nyqgtalai ságot kelt az áll amvédétmi biróság tervezetéről szóló rendelet végrehajtási utasítása; amely szerint "az államellenes bűncselekmények tet tese is külai erre a célra kijelölt és Szerbiában fekvő fogházba szállít ják

w tárgyal ás airól pedig a nyilvános ságp t egysz ersmindarikorra kizárják

#

"Maniuók sem változtatnak a kisebbségek so rsán,-A"p est sr lloyd* és több reggeli lap bukaresti jelentést közöl Maniu Gyulának a magár párt menorandanára adott vál ászáról, A magyar párt memorandumában amint jel eltettük, az iskolaügyi sérelmek orvoslását kérte, Maniu kijelentette a küldő Uségnéc, hogy a jelenleg kormányzó parasztpárt annak idején ugyan harcolt a most érvényben 1 evő mígánokt atási törvény ellen*, ez azonban törvénnyé 1 ett

# érvényben van és ennek folytán al — — - -ag» - - — tettes./ — - — - kalmazni k ell • Paáí Árpád képvi s elő az t/el 1 env etó st /Twfey a ny el vkéxdés és az oktatás szabadságit a jelenlegi torvény 35-ik cikke alapján is raeg lehet oldani, ha van jóakarat a tisztességes megoldásra addig is* amíg ez a törvény érvónybgi v^v Gróf Bethlen György a magyar párt elnöke pedig megáilapi totta, hogy a magyar párt azért nem fordult panaszaival nemzetközi fórumhoz,, mert reméli, hogy a kormáry tanulmányozni fo^ja a kérdést és megtalálja a megoldást amely a kisebbségek et kielégíti. Szórt helyezkedett a párt az udvarhelyi nagygyűlés hiározatávai szemben egyelőre a várakozás álláspont jára*Maniu