Lapszemle, 1929. január

1929-01-21 [1346]

am.közvéleménynek külpolitikai iskolázatlanságát és tájékozatlanságát állapította meg. A számtalan kollégiumok és tanfolyamok dacára,mondotta, melyek gombáméira keletkeznek a nemzetközi jog és relációk tanúim fínyo zására, sok téves információn alapuló 'Uszkusz# sziók látnak napvilágot a Bajtóban, Carr szerint megbízható információk egyedül a külügy minis terium által publikált okmány ok alapján nyerhetek. "?z árt elsőrangú fontosságúnál: tartja, hogy a kormány nyilvánosságra hozzon mindent,ami a közvélemény tájékoztatását moz^ithatja elő. A szerződések, protokollumok és egyéb fontop nemzetközi okmányok publikálásának költségei Carr szerint kb. évi 77.000 dollárt tennének ki. Bevándorlás. A bevándorlási problémának hosszabb cikket szenté"' a Szabadság /l/. Jelenleg a szomszéd országok, Mexikó nanada és uélamerikai bevándorlási viszonya az egyesült Államokhoz áll az előtérben. A mexikói bevándoiláat csökkenteni, a kanadait viszont emelni akarják, ^zzel kapcsolatban a Chikágó Düily Ilev/s meglepő tárgy il a goss ággal/na taralis&t kanadaiak mellett száll sikra, vagyis a közép és dáleurópsi bevándorlók érdekében, akik kivették kanadai polgárlevelüket és esetleg mint kanadai polgárok próbállak az p

© esült Államokban elhelyezkedést találni. A Detroit i'ree Press • viszont kritizál .ja a kongresszust és azzal vádolja, hogy ahelyett hogy bölcs belátással ig> ekéznék megoldani H kérdést,azt aun, ira kiélezi, hogy végre megoldhatatlannak látszik. A Szabadai-g igazat ad s P.P.P.-nek és szintén ugy látja, hogy több jóakarattal és tárgyilagossággal eg; szerübb iíolna a be v

f

ind orl ás i kéri ^s me*öldá-* aa mint amilyen most. Amerikának kötelességei vannak, irja, demokratikus raultjávai szemben, "nnek a bevándorlókra vonatkozó' ORS7Anr»c i cw£< rir,