Lapszemle, 1929. január
1929-01-21 [1346]
log.ha meggondol jak,hogy egy német hadügy minister háborúra készül Franciaország e gy szövetségese ellen. Németországba a jobban kellé ne bizni a locarnói szellemben s meg kellene érteni,hogy a francia béke-politik?. sokkal nagyobb biztonságot jelent Németországnak mint Grőner cirkálói MiDdensetre a nyugati Loc arnot ki ke ll egesziteni egy Kele ti fcocarnoval érdekében való luganoi fellépését veszi igen éles kritika alá a f'ecsps 18. varsói levelezője, aki hosszú cikkben egyszersmind "leleplezi " a németek kisebbségi politikáját is, amelyet a Nómetoi-szagban élő" kisebbségekkel szemben folytattak a háború előtt és után utal a cikkiró /névtelen / arra hogy bezzeg a háború előtt, amikorpeáig 3tresemann ugyancsak tagja volt a Reiohstagnak nem jutott eszébe ott a kisebbségek érdekében felszólalni, Pedig akkor iíóraetor szagban 4 millió lengyel ólt } akiknek egyetlen egy elemi iskolájuk sem volt , sem középiskolájuk,sem tanítóképzőjük.pláne főiskolájuk Akkor bezzeg az volt a német felfogás cujus regio ejus lingua, Akkor német iskolákba kényszeri tették a hatéves kis lengyeleket,- a cikkírót magát ia t- pedig egy szót sem tudtak németül, mig a német tani tó egy szót 3em értett lengyeléül De tilos volt akkor a lengyel gyermekeknek még csak egymás kőzett is lengyelül beszólni.mert ha megtették; verést kaptak;vagy szégyen táblát akasztottak a nyakukba.. Ma sincs sokkal jobb dolguk a németországi lengyel kisebbségeknek egyetlen középiskolájuk áa főiskolájuk kii BŐS pedig ma is 1 millió longyel él ott-Bllenbeö Lengye l** oxszégbavi az ottani németeknek 40 fóaikolájuk van s mig Lengyelországban a németek 40 $-a jár kisebbségi iskolába, addig a németországi len.-valeVv.AV „„-t i L ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
