Lapszemle, 1929. január

1929-01-21 [1346]

meg lesznek oldva, rendezve lesznek. Síi tehát azt jelenti, hogy Csehszlovákiának el kell készülnie arra, hogy azzal az alkalommal minden a békeszerződésből kifolyó pénzügyi kérdéseket a lehető legelőnyösebben oldja meg, Kisebbségek és a Népszövetség címmel Pierre Bernus /Pária/ vezércikkben irja, lehet hog) igyekezni fognak Stresemannt rávenni, hogy elálljon tervétől és a kisebbségi kérdést ne tüzessé ki napirendre "Ennek dacára talon jobb lenne, ha a kérdést megtárgyalnák a Népszövetségben^ mert ezzel a manőverrel lehetne leghamarabb elejét venni veszedelmes intrikáknak. Csak igy lehetna elérni, hogy a kisebbségi kérdés ne szolgáljon egyes államok gyengítésére és szétszakítására, Bernus rámutat, hogy nggy jábanvéve a nemzeti kisebbségek előnyös helyzetben vannak ós nincs okuk panaszra /!]/.- Ennek dacára bZ utóbbi években a kisebbségi kérdés csak politikai eszközül szolgál egy e

k a ország megtámadására* Le gve szed elme ssebT* /némely országban felállított irredenta központok, melyek a szeparatista tendenciákat támogatjákj ezek aat akarják bizonyítani, hogy a békeszerződések által megalkotott helyzet változtatása szükségessé vált ős hogy uj hat ármegállapításokat krllene eszközölnie Végül az iró rámutat, hogy Németország, amelynek területén sok kisebbség, különösen sok lengyel kisebbség lakik, nem türi el az irredenta politikát,, ennek ellenében azonban egyáltalában nem nézi részvétlenül azt a propagandát, melyet a német kisebbségek érdekében folytatnak a külföldön* Az, aki Európa stabilizációját ós békéjét kivanji k<»ll hogy ellene legyen az osztrák Anschlussnak, mert különben könnyen szétdarabolhatok lehetnének azok az államok, amely ékben német kisebbségek laknak: ORSZÁGOS LEVÉLTAR