Lapszemle, 1929. január

1929-01-03 [1346]

seges alkotmányretormo% ŐS decentralizációt ,meiy neucui mmaen megnyugvás prob&ematkius lenne,- Az jBcho de Paris 1 c-ben Per ti naj az1 irja,hogy a szerb és horvát pártok s az egész politikai élet a magi ellentmondásaival *válságaival, változásaival határozottan karikatúrái a parlamentarizmusnak, A horv toknak főleg anyagi jellegű követe léseit lehetséges volna teljééiteni /pl.egyenlő adózás,egyenlőség a közpénzek felhasználásánál stb/ ugy,hogy amellett az állam erejét s méltóságát is megóvják. Csak az a ba ,hogy a ozkupcsina embereitől ekkora éleslátást követelni túlzott dolog volna. Csak egy ember próbálkozhat még : Sándor király,akinek most kell megmutatnia mit tud

s- Az Action Francaise 1

,-ben Bainville azt irja,hogy csak most látni,milyen erőfeszítést tett a hajdani osztrák bürokrácia,mikor a volt monarchia különböző népeit kormányozta. Mit akarnak a horváttok, ha nem akartak többé az osztrák-magyar birodalomhoz tartozni? Ők maguk se tudják pontosan,hogy mit akarnak

c

Arról panaszkodnak,hogy az ország egeszéhez képest tulsok adót fizetnek? Szt panaszolják elvégre Piemont ós Lombardia Apuliával ós özioiliával szemben s más francia és spanyol országrészek is. A horvátok ugy tekintik magukat mint akiket feláldoztak az SHS kombinációban. Hogy megelégedettek legyenek,valószínűleg azt szeretnék,hogy ők uralkodjanak a többiek felett. A franciák a helyzetet akkor óthetik meg legjobban,ha elgoné* dolják.mi lenne Franciaországra nézve az elszászi autonómizmus,ha mondjuk Blazásznak 20 millió lakosa lenne«A horvátok számbelileg gyei gébbek a szerbeknél,de kompakt tömeget alkotnak,mellyel a szerbeknek számolniuk kell. Hogy hogyan lehet az egyetértést megteremteni közöttük,azt még nem tudni.. Csak annyi bizonyos,hogy ebben az országba aa nem volna monarchia, fel kellene találni a monarchiát,mert mint azt R&dios is megmondotta halálos ágyán

t csak abban van az egység! /;. ujóv alkalmával Seydcux a Petit Paris

ioja 1,-ben