Lapszemle, 1929. január
1929-01-19 [1346]
amerikai bé£s t csak egyetamea viiagoei£e. J üzt az eivet testesíti meg a Kellogg-paktum is,melynek ratifikálása azt engedi remélni/hogy Amerika mégis más szellemben nézi ma a nemzetközi kapcsolatokat, A Kellogg-paktum ratifikálását m egelőző "Jelentáa"ről a Temps 19,-ben azt - tudjukmeg,hogy a jelentés leszögezte azt az elvet^hogy a Monroe-doktrina által érdekelt valamennyi állam teljes szabadságot élvez jogos önvédelem esetén; erőszaknak még a pakt umot megsértő elleni /"szankció gyanánt való alkalmazását is elutasítja a jelentés, amely a továbbiakban hangsúlyozza az Unió és a többi államok közötti kötelezettségek fennmaradását.hozzáfűzve azt,hogy a jelentésben foglalt értelmezás nem jelenti sem a paktum módosítását a sem fenntat ásókatA lapok általában a Temps szellemében kommentálják a ratifikálás tónyót. ; A Matin többek között megjegyzi,hogy az amerikai a kormány a paktum értelmezését már 1928, június 23*A jegyzékében leszögezte; fölalleges lett volna tehát bárminő fenntartással élni most ; a ratifikálásnál* Örül a lap annak 5 hogy a ratifikálás kellemetlenül fogja érinteni a szovjetet,- A Débats ' 17,-ben Gauvain leszögezi,hogy aa Parisban fenntartások nélkül irták is alá a paktumot,, mindenki tud ja, hogy azok az értelmezések melyeket az egyes hatalmak a paktum megkötését megelőző jegyzékváltáskor jegyzékeikben leszögeztek^ voltaképen fenntartások,.. Igy van ez most a Borah-féle értelmezéssel is. - Az Echo 17.ben Pertinax paradox dolognak mondj a,hogy az amerikai szenátus flottapártja,amely forszírozza a fegyverkezés t & abban a reményben.,hogy céljukat igy hamarabb érhetik el, kapitulált a béke-paktum előtt. Nagy jelentőséget nem tulajdonit Pertinax a jsskx ratifikálásnak legfelljebb azt,hogy lehetűvé teszi ; hogy a szovjet mesterkedéseit meg|ÍH»itja.- Ugyanezt az utóbbi momentumot emeli ki a Petit p a-
