Lapszemle, 1929. január

1929-01-19 [1346]

va a maga részéről,, hogy nincsen értelme , hogy ilyen kérdéseket a parlamentben feszegessenek A romániai magyar oktatásügy 10 évéről A918-1928/ kezd aiaw> m mm ** m m mm* *M mm •••••••• -m m m m mm mmm m m mmm mm mm pos és figyelemreméltó cikksorozatot a Magyar Kisebbség 16-2

C Mostani első cikkében azt az időszakot vázolja

s amikor még kizárólag erdélyi románok intézkedtek erre nézve amennyiben a Kormányzó Tanács vitte az ügyeket Jóllehet ugyanezek az erdélyi románok az 1918 december 1-i gyulafehérvári határozatban kifejezetten leszögezték,, hogy az Erdélyben lakó népek saját nyelvükön és kebelükből való egyének által müveihetik és kormányozhatják magukat, mégis a Kormányzó Tanács a megalakulása után azonnal a hűségeskü letételére szólitctta fel a magyar köztisztviselőket és ennek a szellemnek megfelelően Goldis közoktatásügyi reszort főnök már 1919 február 16-án szintén hűségesküt követelt meg a magyar tantestülettől:.. Az 1919-20 tanévvel azután már meg is kezdődött Erdélyben és a Bánságban a magyar kultúrának élet-halál harca a román elnyomással szemben Ha az elemi iskolákkal szemben nem is annyira, a középiskolákkal szemben már kezdettől fogva igen szigorúan lépett fel a Kormányzó Tanács, amennyiben azzal az ürüggyel., hogy a "királyi katholikus iskola" nem felekezetig hanem állami tulaj doh,, egyszerűen elvette minden vagyonukkal együtt az aradi, máramar'osszigeti , szatmári és szatmárnémeti rom, kath.-.. főgimnáziumokat-. A gyulafehérvári határozatokat még hangoztatták ugyan egyesek

y mint pld

; Bogdán Duica kolozsvári egyet- tanár is aki hangoztattam "Mi becsületszavunkat kötöttük Gyulafehérvárhoz" mások ellenben ugyanakkor már nyiltan hangoztatták , hogy serami joga nincs a magyarságnak kulturailag tovább fejlődni., hanem várjon kulturális fejlődésében, mig a románság utol nem éri

r Az 1920-21 tanév elején aztán már a párisi kisebbségi egyezményről is lehetett hallani egyet-mást flomániában, amennyiben a bukaresti parlament 1920 szeptember 4-én ratifi-