Lapszemle, 1929. január

1929-01-18 [1346]

Ezekből a vegyes országokból iparkodtak homogén alakulatokat/!/ kihasitani,csakhogy az a baj,hogy a földrajzi határok nem húzhatók meg a néprajzi és nyelvi határok vonala mentén ,mert ez lehetetlen. Ha egy bizonyos határvonal egyik vagy másik oldalán csak kizárólag máanyelvü lakosság lenne, könnyű volna a megoldás a határvonalt kitolnák-. De vannak ám ugyanott őslakosok is. akik meg akarnak maradói a maguk államában s nem akarnak a szomszédállamban kisebbségi sorssá jutni. Ez a helyzet Felső-3ziléziában és Cseh-ozlovákiában a német kisebbségekkel

;: vagy az Etsch-völgyi német kisebbségekkel és Magyarország és Ausztria köztt a Bürgenlandd

aL Már például Erdély* ben a helyzet sokkal nehezebb* ás pedig azért* mert ott olyan sokáig tartott a magyar uralom,hogy a századok folyamán a magyar elemek beszivárogtak Erdélybe s egészen a régi Románia határáig előnyomulva telepedtek meg. /!!!!/ Itt azután mindkét félre kielégítő földrajzi megoldást találni lehetetlen.; Politikai megoldás azonban lenne

s először ia el kell fogadni a fait acoomplit , azután pedig tervszerüen agpsáskaz kaki házzá kell szoktatni a másfajuakat uj életfeltételeikhez, mely eket a sors számukra kijelölt,, /!!/ Briand a Kellogg-paktum és a Népszövetség egyezség okmánya közötti kapcsolatot fejtegette a szanááusban egy interpellál ció kapcsán , Beszédében rámutatott arra,hogy a Kellog^-paktumnak,mely teljesen összeegyeztethető a paktummá Covenanttalj- az a nagy j« lentősége,hogy a háborút,melyet a Covenant bizonyos körülmények között lehetségesnek hagy meg,- erkölcsileg iendkivül megnehezíti. A Kellogg-paktum amellett összekötő-kapocs Európa ós Amerika közötte /Ere Nouvelle 16.,/ ffirth volt kancellár és Rheinbaben b

tró néppárti vezórember kijelentéseit közli az Oeuvre 16= a ióvátát«ií MÍMJ