Lapszemle, 1929. január
1929-01-18 [1346]
A jugoszláv esemányekgt a .lapok most már végleg a külföldi napihírek rovatába sülyesztik, rövid belgrádi tudósításokban szára Inak he zágrábi kommunisták le tartóztatásáról, horvát lapok elkobzásáról s a Pester Lloydnak és a Berliner Tageblattnak Jugoszláviából való kitiltásáról * a jugsozláv állammal szemben ellenséges és ten enoiózus cikkeik miatt:/ Petit Párisién,Figaro 16,./ - Külön cikkben az Ere Npuvelle 1 6> foglalkozik a kérdéssel, hiven eddigi szemforgató farizeuskodásához.amellyel ez az egyébként véresszájú demokrata-szabadkőmüves-libtrális-parlamentbarát sajtótermék kezdetben hallgatólagos,most ugy látszik már hangos prókátora volt & belgrádi diktatúrának. Mai cikkében,melyet Edmond Wellhoff irt„megállapít ja,hogy a király nem eszköze semmiféle kamarillának „nem csinált állaa csinyt ós nem ontott vért Ellenben, Sándor azt az egyetlen megoldást választotta,amely megmenthette a Balkánt egy ujabb konfliktustól..Sándort már hónapokkal előbb . mikor Parisban járt " gyógykezelte tni"magá|; ( rendkívül aggasztotta országának egysége.Akkor még alkotmányreformra gondolt,de rendkívül búsították őt némely ügyek is, amely ékben mag&s állami funkcionáriusok szearppeltek* Jugoszláviában ugyanis még bizonyos törökországi közigazgatási erkölcsök axaikaitakj: akartak meghono sodni. A király nem harcias^inkább mindig lefékezte a szerbek hevességét.;. A helyzet azonban a horvátok ellenszegülése miatt tarthatatlans ná vált ? ami aggasztotta az e rópai kormányokat isimért ha Jugoszlávia apró államokra oszlik fel. ezek az államocskák felkelthetik a szomszldok tvágyát, pen ezért az európai kormányok a megkönnyebbülés sóhajával üdvözölték a király lépését„A franciák pedig,akik igazán nem barátai az autokráciának, azt tartják,hogy elsősorban a háborút kell mindenáron elkerülni 4 Uás pedig,ha Jugoszlávia felbomlana.ebből Uí ni . n „ n „ Uí , , * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR _ _ . biztosan háború lenne ^ K., q
