Lapszemle, 1929. január
1929-01-18 [1346]
Ítéletet hozott a rimaszombati biróaáci járás magyar "ga nevében Sörköly József szenátor által beadott panaszban- melyet a rima szombati járásbíróság elutasító végzése ellen emelt azért # mert azt azzal az a biróság nem fogadott el /Indokolással, hogy az uj birósági járásbeosztás szerint a nagyarsá^ a rimaszombati járásban nem éri el a 20 f oa kisebbséget s igy a biróság magyarnyelvű felebbezések elfogadására nem kötelezhető. Az igazságügy minist er.ium szintén foglalkozott az elvi jelentőségű, üggyel és azt az álláspontot foglalta el t hogy a rimaszombati járásban a vitás nyelvi kérdés fölaerültekor már nem volt meg a magyarságnak a 20 JÍ-os kvalifikált kisebbsége, mert az igazságügy ministerium már előzőleg megejtette a járási határok megváltoztatását s ezt hivatalos közlönybori is közölte a nyilvánossággal, A ministerium erre yaló hivatkozással a felebbezóst elutasította. Az Ügy a legfelsőbb közigazgatási biróság elé került, amely igazat ad a felebbe ző félnek* mert aézete szerint arra a kérdésre, hogy valamely birósági járásba valamelyik nyelvi kisebbség eléri-e a lakosság 20 át, egyedül az utolsó népszámlálás , eredménye irányadó « még pedig ugyj ahogy azt az állami statisztikai hivatal közzétette s A birósági járásÉk határainak megváltoztatása nem bir jelentőség, 'fiit'.gel a nyelvi kisebbségek megítélésére nézve* A változtatásnak jogi jelentősége csak akkor volna, ha a határváltoztatással egyidejűleg vagy ezt követő leg az illetékes hivatal^jaZ illető járásra vonatkozóan e változásnak a legutolsó népszámlálásra gyakorolt hatását is szabályszerűen kihirdetnéd Mivel az adott esetben ilyen eljárás nem törtónt, a panaszos fél jogainak megítélésénél a legutolsó népszámlálás ős eredményének a statisztikai hivatal által való közzététele volt a döntő. AB igazságügyministeriumnak erre tehát tekintettel kellett volna lennie. Amennyiben est »-a -
