Lapszemle, 1929. január

1929-01-18 [1346]

Lapok 18-14 szerint, hogy ez a gyulafehérvári pontok alapján történjék: A gyulafehérvári határozatoknak a kisebbségek nyelvhasználati jogara vo­natkozó része Goga szerint veszedelmes a román állam egységére és akarat­lanul is a föderalizmushoz vezetne Az erdélyi cionisták magyar nyelvhasználatáról Fischer Jó­zsef , a Zsidó Nemzeti Szövetség elnöke a képviselőházban a magyar parla­menti csoport tagjainak kinos meglepetése közben jelentette ki az Ellen­zék 18-14 szerints hogy a magyar nyelv csak eszköz a cionisták kezében arra, hogy a csak magyarul értő tömegekhez közelebb vihessék a románság és zsddéság közeledésének eszméjét, A német-párt tevékenységéjről számol be a Keleti Újság 18-14 ; — — — — — — — ——• mm m mm mm - — — ——- m mm m A párt a parlamenti csoport elnökévé újból Both Hans Ottót választotta meg ; , aki aztán kijelentette a lapnak £ hogy a német parlamenti csoport egy memorandumot szövegez meg a kormányhoz s melyben a német kulturális sérelmek orvoslását kéri , s hogy márciusban a kisebbségi törvényjavas­latról egy tervezetet is fog a kormány elé terjesztenie A magyar iskolaügyi sérelmekről memorandumukat már átadtak a protestáns egyházak és a magyar-párt képviselői Costachescu közokta­tásügyi miniszternek; A magyar párt memorandumáról a Keleti Újság 18-14 röviden csak annyit mond ; hogy az a kérdések megoldását a gyulafehérvá­ri pontok és a párisi kisebbségi egyezmény szellemében él. A protestáns egyházak memorandumát viszont a Brassói Lapok 18-14 következőképen is* mertetik^ Kéri a memorandum 1/ a magánoktatási törvény módositását vagy egy uj törvény megalkotását 3 amely biztosítja a református egyház régi autonómiáját.; megengedve neki, hogy az állam ellenőrzése 9 de az egyházi hatóság irányítása mellett saját, iskolákat tarthasson fenn 2/ Államse­gély kiutalását., amit egyébként a párisi kisebbségi egyezmény is bizto* sít;-. 3/ A református polgárok ne legyenek kényszerítve állami iskolák

Next

/
Thumbnails
Contents