Lapszemle, 1929. január

1929-01-17 [1346]

zet talpa alatt pedig ég a trianoni csonka föld. A tri aioni tragédia különálló a világtörtén elemben,, az nem hasonlítható sem & olasz* sem a lengyel* sem az elszászi kérdéshez, sem a versaillesi kérdéshez,Magyarországot a torok hódoltság után t el epitáekkel tették nemzetiségi állarmó és a világháború ntán táuadt zűrzavaros atmoszférában tájékozatlan döntő tényezők a telepítő Habsburgok birodalmával együtt Magyarországot is fsLosztottakés elvették tőlünk 2 millió oJyan magyart, akik szorosan a megmar alt anyaország mellett élnek, akik egy lélekkel tiltakoztak volna az idegen járom alá lökésük ellen, A trianoni béke nemzetközi beállitásábsn tehát megkell különböztetni azt, auit a döntő tény esők tudatosan akartak és a csalási részt* amit csak a tájékozatlans^g és a megtévesztés csempészhetett bele. Wilson is, Lloyd Gefrge is nyiltan beismertek már, hogy őket becsapták ós a fajak önrendelkezési elvének lábbal Uprásával tömör en magyarlak t a területeket szakítottak d. Mar maga a Millerand-féle kísérőlevél klasszikus beismerése emek, ha tehát a magyar külpolitika bdátható időn belül valóságos sikert akar elérni a trianoni határok csalási részére kell rávetni e magát* EZ a Bothermere-fél e gondolat magva. Nagy 8nil szerint csak ezen alapulhat egy reális magyar külpolitika,szerinte tehát legsürgősebb nemzeti feLadatj hogy hivatalosan beállítsuk egész külpoli tokáinkat abban az irányban, amit Rothermere-fél e gondolatnak ismerünk. Emek első fdvonása az egész világra szóló megszervezett felvilágosítás s annak nyomán hamar d fog következni a döntő lépés ideje. Azokkal az általánosságokkal azonban Nagy Emil szerint, amit Bethlen gróf miniszterelnök mondott nem jutunk közel ebb.Az "®3ti Kurir* a Bethlen gróf miniszterelnök által idézett Cavöur gróf példáival szemben magát Cavourt idézve* azt hangoztatja, hogy az ol asz állam egységének héL yreálli tását Cavour a legszélesebben értdmezett szabadságjogok épsógbentartásával vitte keresztül.