Lapszemle, 1929. január
1929-01-17 [1346]
ütrauss l3tván kijelenti, hogy a beszédből visszatükröződik az a küzdelmes h efyz&t á amelyben rna a csonka ország van ós amelynek követk ezménysi t mindnyájan érezzük. A krhtika ilyen ország kormányzata felett faléban nehéz és mély megfontolást igényelj nehogy azzal ártsunk. Tjgy látcm ? hogy a beszéd külügyi része nagyon óvatos, Bizok azonban sbban s hogy a msgyar társadalom a revizió kórdós ében tovább dolgozik és a külföldön uj barátokat szerez, hogy ezekkel együtt segi tsük el ő a r evizi ó mi d flbbi raqgval ósui ásat* A "8 Orai Ujsá^ vezércikkében rámutat^ hogy Bethlen gróf mini szt er elnök "beszQdáb^^rae^iatá.r ozt a azt az utat is. melyet külpolitikánknak követnie keli, ha azzal a céltudatossággal akarja magvaiósitani a revizió nqgygondolatán amiD&vel Cavour készítette aló az elnyomott Olaszország felszabadítását. Az éLókésités eszközei, kőzött az ónban nincs helve a kapkodásnak, tulbuzgalómnak. Mikor egy nemzet sorsáról^ iöy^jóről van szó, cselekvésre nem 1 ehet más hivatott mint az, akine^NgDíztosabb^ aki állásánál fogva is olyan hel jz étben van* hogy a 1 eghi teles ebben tájékozódhat- mikor ütött a cselekvés órája s mikor lehet erás kézzel megragadni a történelem kerekét. Ne a kávéházi külpolitikusok dontsók eL* mikor járulhat Magyarország a Népek Tanácsa elé igazság t követelni, hanem a körűi tekintő f eielósségg anely megóvja a nemz etet egy elsietett lépés, esetleg na^on soKáig jóvá nem tehető köv etk ezmónyei fcfiUAz "Újság* liberális oldalról set mondja, hogy Bethlen István gróf kulpoliSkar"hitvallásával tökéletesen egyetértünk^ Nem olcsó és lármás hazafi tekodás fogja meghozni jogaink at ós non népszerű KOcKázatotvárurk a kormánytól, A magyar kérdés valóban külpoli tik á ügy s a megoldást a zöld asztaltól várjuk* anáyhez az utódallamok is ugyanazzal, az érzéssel fognak ülni mint mi magunk, mert ha mi nem boldogultak/m«t miecsonkitottak* ők viszont nem tudnak boldogulni* mert