Lapszemle, 1929. január

1929-01-16 [1346]

gyobb külpolitikai nehézségek mellett még az is fenyegeti, hogy fejlődését a munkaadók igen kicsinnyé vált rétege és az alkalmazottak és munkások igen naggyá vált rétege közötti diíerenciák veszélyeztethetik az ország belsejében, akkor az ullsmmüvészet és a partok legnagyobb feladata az, hogy kiegyenlítésről gondoskodjanak, hogy a szociális békét és ezáltal a nemzeti emelkedést biztosítsak* Stresemann ezután az ifjabb erőknek és az alkalmazottaknak és munkás oknab. azt a tanácsot adta, hogy a part kebelében könyökkel törjenek előre MAGYARORSZÁGRÓL. A Köln. Vclksztg. /1-1-32/ is közli azt a cikket., amelyet a magyar-török semlegességi szerződésről a Germania /10-15/ bécsi G«I,-tudósítója küldött lapjának. /Lasdt a január 12.-i lapszemlét/. A K.T.I. budapesti jelentését arról, hogy az optáns-kércés tárgyalására kiküldött bizottság Szt erényi báróval az élén elutazott, a Neue Zürcher Ztg, /14-Í2/ hozza. K 1 S S N T 2 ?! T £ . A Berl. Tagebl, /15-24/ belgrádi levelezője jelenti, hogy a 14,-i belgrádi sajtó szőszerint a következő közleményt hozza:"A belügyminisztérium a "Pes t

ér lihoydtói és a

w

Berliner_Tageblatt

g-tői megYaaÍa-a«í^a£aL-§SilliM^i-S5iS£ÍiiZÍ az ^ll^

11

^ ellen irányuló ellenséges és célzatos Írásmód miatt." A belügyminisztérium állambiztonsági . osztályában az illetékes személy megerősítette a tudósítónak e közlemény helyességét, azzal, hogy a tilalom oka a Berliner Tageblatt január 8oi vezércikkének tendenciája, amelyben a király személye lett megsértve. Főként a cikk utolsó mondatát kifogásoljuk, amelyben a fcirá-