Lapszemle, 1929. január

1929-01-16 [1346]

Kisebbségi ügyek;, '— Az erdélyi magyarság jogairól nyilatkozott Sándor József • • mm* mm mm 9* •* *« tr • • » •* « vse *»• »«e • •» «•*» et rc« c- * mm o «• v«iei««fl)#« szenátor a Brassói Lapok 16*12 számára. Kifejtette hogy az ő nézete szerint a ma kormányzó nemzeti paraszt-párt a legjobb szándékkai van eltelve a kisebbségi kérdés tekintetében s az összes eddigi kormányok közül a Haniu-kormány akar adni a legtöbbet csakhogy nagy akadálya szándékának a 1 ibérális-párt

t amely éppen ezen a ponton akar gáncsot vetni nekic Tagadhatatlan, hogy a gyulafehérvári határozatokban több van mint a párisi kisebbségi egyezményben, mert azokban benne van a teljes közigazgatási; egyházi és iskolai autonómia is a jogszolgálta* tás nemzeti nyelvén kivüí

e Az erdélyi magyarság nem nyughatik meg addig, mig a gyulafehérvári határozatok csakugyan teljesedésbe nem fog* nak menni, Az erdélyi magyarság küzdelme eziránt mind erőteljesebb lesz, mert a nemzeti ellenállás 10 év alatt már Iskolává fejlődött s az uj magyar nemzedék az Anghelescu-féle törvények folytán már teljes román nyelvtudással fog sorompóba lépni., Ez a küzdelem ba nem teljesülnek a magyarság jogai sem a belső nyugalomé sem a külső tekiutély szem* pontjából nem előnyös Romániára nézve, A bukovinai németség kisebbség-politikai követelései me* m mm mm skts «• m-& *•*» * mmmm m '*m m mm mm mm » ar»i mmm m m m lyeket memorandumban terjesztett a kormány elé, a következők a Brassói Lapok és Ellenzék 16-12 szerint; l/ a bezárt bukovinai német iskolák valamint az állami iskolákban a német párhuzamos osztályok visszaállítását 2/mindazon tanitók kicserélése, ekik nem is ismerik a német nyelvet és az Anghelescu^rezeimtöl mégis megbízást kaptak a bukovinai iskolákban való működésre, 3/megszüntetendő a nem-román nemzetiségű tanártik folytonos vizsgáztatása, 4/ a csernoviczi és radautzi német iskolák nyilvánossági jogát vissza kell adni,, 5/államsegély folyési* tandó a német felekezeti iskolák részére, 6/ a német tanerők utánpót-