Lapszemle, 1929. január

1929-01-16 [1346]

hegj a nemz eti i deálok me^közelitesét célzó akció belpolitikai előí é tételeit fokozatosan sikerült mggterent «ii, lépesről -lépésre halaé:>unk el őre a raul tban. de halsdunk a jel énben is. Nen aKarja a közéi eti kritiKa szükségét tqgadm, a kritika 1 ehet termékeny, de 1 ehet romboló ha a nép 1 ekében a hitet és önbizalmat táraadja meg* Romboló az a kritika ami azt hirdeti

} hogy gazdasági téren csőd előtt állunk, s hogy a kozaány csak a m^ga hatalmának gyarapitására törekszik és hogy a nas Zí'„ vezetői maghunyászkodó külpolitikát folytatnak. Az a kritikaiam el y rnindan bajnak forrását egy tényezőre tolja nem objektív, az a nemzetet félrevezeti és ugy állítja be helyzetünket, mintha olyan akadályok álinának utunkban, amdyek a mqgyar féL emelkedést leheteti enné teszik. A. kozjól eménybe_dobták azt a ielszót^hogy az e^ész vonalon stagnálás van., Ugy kül- mint belpolitikai téren vissz af ejlődés^mutjttko^zik _a restauráció első évein & 1 endiil étéhez képest. E vádakkal szemben Beth1 en gróf miniszter dnök rámutat, a magyar külpolitika elért eredmény* re ós arra az elvitathatlan tényre*, hogy a msgyar igazság a külföldön egyrs nigycbb tért hódit. Kétségtelen mondja Bethlen "nencsak a mi, de barátaink munkája is, amely f elvilágositó hatással volt a kü36l dre nsgy sík er^re mutathat rá, A mult évben tört ónt meg elcszörj. hogy egy n^yh^alom fel d ős képviselője nyíltan lándzsát Jort_ ajna^ar i ~_ gazság mell ett felkiáltások: Ülj m Mussolini!;/ és ezt a nyilatkozaít"a"*köz"elmúltban mqg is ismételte. De ngnzetközi viszonyaink is javai tak, Hé yz etünk Franciaországgal sz emben lónygés en j avult.Kótseg telei továbbá, hogy a L engyal országgal és Törökországgal, kötött szerződését régi barátságokat pecsételtek meg^ de ugyanakkor értéket képviselnek a nemz et»közi politika szempontjából is s kétsógt eL m az íp hogy még szomszédainkkal is olyan tárgyalásokat voltunk képese folytatni feik őrrel am elyé re' az előtt még gondolni sem mertünk, Majdnagr elismeréssel mut A rá Akónyi Albert grőfnsk a genfi konf eraiciákon é~ -