Lapszemle, 1929. január

1929-01-15 [1346]

Az araerikai szenátus revíziós vitájának visszhangja. - A "8 0 rai Ujs^g" vezércikkben méltatja, hogy az unió három szenátora a Kellogg-paktum vitája során milyen éles világitásba hel yezt e^hog a Kellogg-fóle paktum távolról sem akarja a status quot*/^nemzetek ja' vára állandósitani, amelyekabékeszerzódósekben igazságtalanságok ós félrev ez etések árán ill etókt eL en területeket szereztek, Ifcmutat a " 8 ( rai Újság"• hogy Reed szenátor nagyjelentőségű kérdésére Borah szenáti az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, épp olyan komoly formában válaszolt, ahogyan a kór dóst kapta, gz a válasz hivan tolmácsolja a Kellogg-jp&ktom szell sínét éstel j eo határozottsággal utasit vissza minden próbálkozást mely ezt a szerződést ugy fogja fel, mint a bókeokmányokba tóvedt igazságtalanságok védelmét Nem zár el ez a sz *-z6dés

v

: mondj a Borah szenátor, eey étlen határaival, vagy helyzetével elégedetlen nemzetet s=m attól , hogy é] etf el tét el sinek korrigálását békés eszközökkel így ekézzék elérni, Pillanatra sem volt kétségünk afelől, hogy a Kellcgg-paktum nem jelentheti az igazságtalanságo konzerválását,, hiszen, ha ilyen irányban csak a leghalványabb kétely is merülhetett volna fel, Magyarország nem szerepelhetne a paktum alá iroi között, A békeszerződést alá kellett irnunk^ mert ránk erőszakét ták. De a szabad ós elfogulatlan Amerika béketervez etet jó szívvel i

r hattuk alá, hiszen magunk is bókét akarunk, békéjt ós_igazságpt_. A Fáu logg-fél e szerződés pedig nemcsak békét akar,, hanem igazságot is, sőt nm titkolt szándéka a kettőt összhangzásba hozni* Ezért irtuk alá szabad á határozás untból, ós ha voltak olyanok, akik azt rsnél tók,ho

; a jövő évtizedeiben háborittatlanai élvezhetik jogtalan zsákmányukat Borali szgoátoi világosi tárai után kell hogy kiábrándul j anak il lu-