Lapszemle, 1929. január

1929-01-02 [1346]

nyerni aliogy ezt Hodzsa megnyerhesse a prágai kormány utasítása ellenére színlelt tárgyalásokat kezdett Jászlakkal s igyekezett kiüönbör 7Ú nehézségek támasztása ál tal addig halogatni a tárgyalásokat, amig 5,000 főnyi cseh csapatokkal megszállta a Felvidéket, ugyanakkor, amkor Budapesten 100*000 katona várta, hogy a Felvidéket megvódelnwhessa* Közben aztán megérkezett Foch marsall távirata^ hogy a magyar Kormány evakuálni köteles a tét területet,, A jegyzék azonban ujabb zavarokat támasztott mert' közjogi értelemben senniféle tét taríilet mem volt tovább húzódott tehát a tárgyalás, amig Parisból meg nem állapították a demarkációs vonalat, & vonalra fyx ezredes tett javaslatot Parisban a Hodzsával való megbeszélés után amelyen a uuna~U>soncJsap között elterülő demarkáoióban állapodtak raeg^Most aztán Hod;;< eldicsekszik: hogy amit ki lehetett szorítani a magyarokból azt kiszorította és a védtelen Zsolnát párszáz katonával sikerült el %Lalnia amikor a magyar kormányt a katonaságnak Zsolnáról való vísaa íivására rábírta. E meghátrálás nélkül a Felvidék, mondj ama^. Hodssa

;

; könnyen ugy járhatott volna mint %ugatmagyarország, A "Neraze A Újság"* a "Magyarsága a ^Budap^U^h^rlapJ, a "Pesti^Hirlap^ a 'Pester Lloyd" egyértelműen rámutatnak, hogy Hodzsa közléseiből kiluSc7"ho^a"Ka>olyi-konDány udvarias vendéglátását hogyan viszonozta lodzsa Budapesten, hogyan bolondította Jásziéket demokratikus és panfista szólamokkal, s most már megállapítható* hogy perrendsz érül <g Ls, hogy ha a Károlyi-kormány bolssvistái és pacifistái nem gátoljak aeg a Felvidék megmérésére irányuló katonai akciókat; akkor népszavasást 1 ehetett volna kikényszeríteni, hodzsa 1 á cpl ezósá tehát bizeíyitékul szolgálhatnak a reviziós harcban is, hogy a Felvidéket a ssehek, csak néhány tót zsoldosukkal csak hazugsággal és a nyugati íatalraak félrevezetésével tudták birtokukba venni.—