Lapszemle, 1929. január
1929-01-14 [1346]
ez a döntőbíróság a gróf Hadik-Barkoczy-féle pert is tárgyalta amely azután a lausannei ítélet nyomán Csehszlovákia javára dőlt el. A Presse kiemeli hogy a biróság határozata nemosak jogi, hanem belpolitikai ós külpolitikai fontossággal fog birni, A magyar panaszosok** trian^m békeszerződés 25Q a § t ~ára hivatkoznak, mely kimpndja s hogy a magyar állampolgárok tulajdonai és tulajdonjogai, amennyiben aaok a volt osztrák-magyar monarchia területén vannak, nem lehetnek elkoboz* hatók elárverezhetők és lefoglalhatók s Csehszlovák álláspont szerint a magyar állampolgároknak nincs joguk a magyar csehszlovák döntőbíró ságnál oly esetekben panaszt emelni hol tulajdonuk a csehszlovák törvénykezés következtében lesz érintve, hanem csak oly esetekben-, ha a csehszlovák állam egy különös kivételes törvény alapján nyul hozzá a magy ar t ul aj d onokho z ; Á Bohémia /13-12/ szintén hosszabb cikkben foglalkozik a hé* g..i döntőbíróság elé kerülő magyar perekkel /Pailavioini,Széchenyi, Bacsák/ és párhuzamot von a felvidéki nagybirtokosok ügye ós a magyarromán optánskonfliktus közötte Megjegyzi, hogy a románok helyzete ki«* látástalan volt^ ezt be is látta az uj kormány ós éppen ezért azok a tárgyalások, melyek jelenleg Hománia és Magyarország között folynak, azt sejtetik, hogy Románia a magyar állampolgárokkal szemben érvényt fog adni a trianoni békeszerződés 250 3 §»«ának* Azonban ugylátszik, hogy a csehszlovák állam még tovább is küzdeni akar az 5 thóziséárt, vagyis semmi áron sem akarja megengedni, hogy a 250,§«->t a csehszlovák- agrárreformmal kapcsolatba hozhassák, Tudvalevő, hogy a csehszlovák agrárrefom főcélja a föld. és földbirtokok nacionalizál Isa, ^gy sereg külföldi tudós és nemzetközi jogtudós rámutattak, hogy a cseh** szlovák agr ár refoaam-t örvény azokhoz a törvény ékhez tartozik, amelye, burkolt liquidáción&k tekinthető* A cseh agrárreform törvénynél nagy fontossággal bír a kártalanítás kérdésének^mej^lj^^ A kisajá ott ' K. szekció m- xr—\ a
