Lapszemle, 1929. január

1929-01-14 [1346]

gyi kérdés végleges törvényes rendezését, de ez Ígéretek ellenére a romániai magyar iskolák sorra kimúlnak,. Különösen veszedelmes a romániai magyar kisebbségre nézve az u.n

0 kultur zóna-rend szer

s melyet Anghelescu valósított meg,két szeres fizetést adva azoknak a román tanítóknak

e «kik kisebbségi vidéken a kisebbségi gyermekek elrománositásán fáradoznak,* Ezt a kulturzóna-reduazert egyébként már Anghelescu apósa, Spiru Haret akkori közoktatásügyi miniszter bevezette a kilencvenes években a fiegát oly réazein

9 ahol nemzetiségek /csángó- magyar ok, bulgárok stb„/ tömör blokkban élneko Anghelescu tehát tanulékony vőnek bizonyulta A helyzet ezidőszerint megérett a végsőkig menő kultúrharc s zárná ra

a E kultúrharcnak csak egy célja lehets a teljes kulturautonomia megvalósítása* A gyakorlati kivitel terén az első lépés az lenne

:

, hogy összeállítva a romániai magyar kisebbségek összes kultursérelmeit, azok a nép* szövetség elé lennének terjesztendő'*,, Másik fontos lépés a teljes nemzeti kataszter feMektetése, t.i

0 az összes magyar nemzetiségűek törzskönyvezése. További feladat lenne minél bensőbb lelki kapcsolat révén a kulturföder&lizmusnak egy német megteremteni a többi romániai kisebbségekkel* Ezekkel iaüt is ab Tőségekkel aztán egyetértve közös alapelvek szerint~kí kell- dolgozni a nemzeti kaltura«t<inemia teljes aservesetét és azt el kell fogadtatni ugy a népzsövetséggel

a mint a bukaresti törvényhozással. Ez a tiszta személyjogi alapokra fektetett kulturautonomia a legtisztább szociális Önkormányzattal kell bírjon, adókivetésből származó pénzalappal

a /A cikket Prohászka László aradi orvoa irta s mint pályadijat nyert vezércikket hozza le a magyarpárt hivatalos lapja,/ A Magyar Nemzeti Szövetség létesítésére irányuló Tusa Gáborféle javaslat ellen, miután a Keleti Újság már állástfoglalt az ellen

e most az ellenzék 14-11 is cikket közöl Balogh Artúr volt,.egyetemi tanár tollábólo Kivihetetlennek és elhibázóttnak^^?^^.,^ egész javaslatot^