Lapszemle, 1929. január

1929-01-14 [1346]

doni követ egyenest a Manit*.kormány párisi kölcsöntárgyalásai ellen dolgozott* A cikk hangsúlyozza; hogy Titulescu nem ellenséges szándéktél fűtve dolgozott a párisi kölcsöntárgyalások meghiusitásán, hanem tisztára hazafias meggondolásokból» bár igaz, másrészt befolyásolhatta az is „hogy legutóbbi bukaresti tartózkodása alkalmával azt a benyomást nyerte, hogy ő Romániának egyik reménysége és u,n

0 "tartalékja" ki re még nagy feladat vár

0 tehát a maga jövendőbeli helyzetét is köny nyebbé akarta tenni

c amikor az igen súlyos feltételű párisi kölcsönt meghiúsítani akarta. Titulescu kezdettől a népszövetségen át megkötendő külföldi kölcsön mellett volt

s de mint a JBratianu-koxmánynak aktív miniszter tagja nem léphetett fel nyíltan saját kormánya párisi kölcsön tárgyalásai ellen

0 Kost azonban, hogy a Maniu-kormánynak nem tagja,, egyszerűen szabotálta az amerikai-francia kölcsön-akcíót és egy • angol kölcsön érdekében fejtett ki igen élénk működést* Titulescu ezen közbenjárásnak tulajdonítható, hogy a SchrÖder- bankház és hársai Bomániának a fentemii tett ajánlatot meg tették* Az ajánlat megtételére azonban Tltulescun kivül még valakinek volt erős befolyása, még pedig Buzdugan Sándornak, a régens fiának, aki éppen a Maniu-kormány kiküK dött delegátusa volt a párisi kölesÖntárgyalásokon

e Buzdugan Parisból váratlanul átrándult Londonba, ott meglátogatta Totulescut, aztán ő is arra ösztönözte Schröderéket, hogy tegyék meg kölcsön-ajánlatukat. A Maniu-kormány delegátusa* aki minden megbízás nélkül járt el így, utóbb azzal mentegette eljárását, hogy jónak látta ezt, mert a párisi feltételek szerinte túlságosan terhesek Romániára. De ha ez igaz is

0 az Adeverul kérdi

e hogy szabad volt-e az országot ujabb pénzügyi kísérletezésnek kitenni és megkockáztatni azt, hogy a kölesöntárgyalások uj mederbe való terelésével a román valuta ismét veszedelmes hullámzásokat szenvedjen? Az Adeverul leszögezi, hogy fománia éppen po-