Lapszemle, 1929. január

1929-01-12 [1346]

k jugoszláv abszolhtizmnssal kapcsolatban a Seri. Tageol. /10-17/ belgrádi levelezőjenek táviratát közli, aki a 9.-i udvari bálon több jelenlegi miniszterrel beszélt és akik újból megerősítették azt. hogy á dolgok mai állapota évekremenöen van elgondolva. Ami az állam jövendőjeli berendezését illeti, adminisztratív egységek létesítésére gondolnak. Valamely föderatív államalakilásról sző sincs ás különösen nincsen az úgynevezett történelmi és kulturális állami egységek visszaállitusáról, mint ezt á horvátok követelik, akik a horvát parasztpárt mögött állanak, k közigazgatási egységeket oly módon kívánják létesíteni, nogy a mai adminisztratív kerületek számat csökkentik, tehát területileg megnagyobbítják. Ismert dolog, hogy ilyen szándékok mindig a horvátok heves ellentmondásával találkoztak és teljesen elviselnetétleneknek mondatták, -a Berl. Tageol. /11-18/ belgrádi tudósítója jelenti, hogy Dr. Köster belgrádi német követ, aki aty ját gyászolja nem vehetett részt az udvari bálon, amelyen több mint ezer vendég jelent meg, Persze hozzá lehetne tenni, hogy egy csomó vezetöpolitikus ós különösen pártvezér és volt képviselő hiányzott, igy példáiig Davidovics demokrata vezér is. Távollétükből azonban nem kell szükségszerűen politikai következtetéseket vonni, A Kreuzztg,-oan /9-15/ F^Schultz-Bwerth azt mondja, hogy be kell várni .vájjon Sándor király képes lesz-e megfelelni feladatának. A jugoszls külpolitika aligha fog változást szenvedni. Azonban elképzelhetőek az államcsínynek az Olaszország és Pranciaoiszag közötti viszonyra való visszahatásai és Mussolini kísértetbe jöhetne, hogy a zavarosban halásszon, ha a horvátok újból csalódnának. - A Frankf,Ztg../ll-£8/ budapesti "

?

olff-távirata a Pesti Hírlapban megjelent macek-interjut isORSZÁGOS LEVÉLTAR • 1 merteti részletesen. ^K.«eta»6 „ Q