Lapszemle, 1929. január

1929-01-11 [1346]

K l L P Ö L D . A jugoszláv államcsíny jelentőségével ós hatásával foglalkozik vezető helyen a Tribuna /9/. Ez a lap is, mint általában az egész olasz sajtó, ki.lőnös figyelmet szentel annak, mi része van e fordulatig ban a francia politikának és minő hatást váltott ki az érdekelt francia sajtóban. Ez utóbbira nézve képletesen ugy fejezi ki magát, hogy egy nagy kö zuhant a pocsolyába, amire az összes sajtóbékák partra menekülnek és teli tüdővel kuruttyólnak, Minden esetre érdekesnek találja, hogy a nagy republikánus és demokrata Franciaországban keresendő az a tanács, illetve inspiráció, amelynek következményeképen Sándor király ilyen autokrata geszti;sra szánta magát. A Giornale d

x Itali a /9/ vezércikkében siet leszögezni ,hogy a jugoszláviai államcsínynek semmi közös vonása sincs a fascista forradalommal, illetve azzal a rezsimmel, mely ebből életre kelt. Azok a hasonlatok és párhuzamok tehát, amelyek francia lapokban olyan következetességgel felmerülnek teljességgel önkényesek. A belgrádi államcsínynek egész más karakterisztibomai vannak. Ez felülről indult ki és nem alulról. LegszembeszőkÖbb jelensége ennek a fordulatnak az, hogy a Sándor király által életre hívott diktatórikus kormány élén egy tábornok áll, aki épen a királyi testőrség parancsnoka. Zsivkovic tábornok katonai és politikai múltja közismert és neve elegendő arra, hogy szint és irányt adjon annak a kormánynak, melynek élére került. A cikkiró azt is siet megállapítani, hogy a belgrádi államcsíny ujabb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy a parlamentáris rezsimek képtelenek a nagyállami és nemzeti feladatok végrehajtására, bizonyítja múlhatatlan szük is ségét annak/hogy valóságos politikai műtéti beavatkozással mentsék meg a krízisben levő államot a fenyegető anarchiától és bomlástól.