Lapszemle, 1929. január

1929-01-08 [1346]

A szőo:nlévö olasz - jugoszláv tárg- alásokkal kapcsolatban mint a lapok mu.r jelezték

s Pei tinaxismét beleavatkozott uz olaszjugoszláv politikába és oizonyos egyéni megállapítások mellett kéretlenül tanácsokat osztogatott. l'Jrre reagál meglehetős óieshangu cikkoen a Popolo d ^Itália /6/ és mindjárt siet megállapítani, hogy Pertinax isméi elárulta az öt jellemző tapintatlanságot. Mindjárt meg is felel az olasz lap, h^igs'iyozva , hogy Itália külpolitika jánál nem fogad el sera-niféie kioktatásokat, különösen akkor, na azok bizonyos ael röl jönnek. Itália a lojalitás ás oéke politikáját követi balkáni politikájánál. Itália nem küldözgetett inspiciáló táoorn okokat erre, va^, aiia a frontra, nem szállított ágyukat , repülőgépeket, löszért, tengeralattjárókat és eg

v

éb a humanitárius lokarnismus szeráíi céljaira szolgáló eszközöket. "-íem avatkozott Dele eg^ee neazetek egy.násköz"tti viszonyába és nem dolgozott a sajtó provokálod manőverével. Ami Pertinax aggodalmait és jótanácsait illeti, azzal szemoen a Popolo d

%

Italia megjegyezni kívánja, hogy na Jugoszlávia s gnt éi de keinek megfelelő politikát követne, r.gy ezer ós egy ok; volna , nog

c az Itáliával való jó viszonyra svlyt helyezzen. Ha Midig mégis ol an ooiitikát követ, amel-et az időről-időre megi,jnlő provokálások jellemeznek, mindez azért van, mert a oalkáni politika kisded játékai szorosan bekapcsolódnak a francia diplomáciai és katonai manőverekbe, Vájjon mit szólnának Parisoan ahoz, ha Itália azok között keresné barátait, akik Franciaorszaggal antagonizmusotoi vannak, ha tüntetőleg kifejezést adna ezek iránt érzett