Lapszemle, 1929. január

1929-01-08 [1346]

szellemi termékek Romániában való terjesztése terén várható konnyitésekrcl nyilatkozott Eigner László dr. a "Magyarország" munkatáraa elótt. Bazilef Grigorcea a budapesti aj román követ kijei enti/nogy a román kormány álláspontja egy- esetleges szovj etajánl attal szemben ab lói az d a pgondo latból következik^ amely az uj román kormány külpolitikáját meghatározza* Ez pedig; biztteitani a békét a 1 ehető legnagyobb mértékben az ország számára. Ennek folytán nem utasíthatnak vissza baráti kezet* amelyet f eléj&nyújtanak, eeórt* ha a a

2

ovj et egy vagy más formában tényleg ajánlattal fordul a román kormányhoz és felajánl egy non agression-szerződés aláírását.* ezt a gesztust a román kormány csak kedvezően fogadhatja* Kijei enü az ónban* hegy ilyen ajánlat mindmáig nem érkezett a román kormányhoz s neki ugy tűnik fel

# hogy a szokásnak sokkal inkább m el élne, ha a kérdéses kormányok előzetes nem hivatalos megbeszélések során vizsgálnák meg egy> ly en eseti eges ajánl at komolyságát, mert nem szolgálná a béke ügyét

3 ha túlságosan gyorsan ülnének össze az érdekeltek egy konferenciára, amelyet nsi készítettek kdlőkép elő, amdyről a tárgyaló felek korányén távozhatnának sokkal barátságtalanabbul, mint aminő a viszonyok annak előtte volt, Pm pedig azt a kérdést illeti, hogy milyen módon simíthatná d egy esetleges paktum m^kötése a besszarábiai kérdést^ kijd enti- hogy a besszarábiai konfliktus végső fokon nem territoriális kérdés^ hanem a Szovjet doktrínájából folyóan olyan általános jellegű, A. szovj ettörekvósek nea korlátozódnak oszághatárok szerint. A szovjetgondolat ideális ár ció terül ete az s^ósz világ* egyik oldalon áll a nemzeti szuverenitás princípiuma, a másik oldalon pedig az univerzális internacionale gondolata.. Igy tehát a besszarábiai kérdés végső fokon mindig a Szovjet terjeszkedósi hatalmi potenciájától függ sakérdés megoldása formailag nen függ egy esetleges paktum mcgkötéSta, vagy meg nem kötésétől- Arra a kérdésre, hogy a szovj©-