Lapszemle, 1929. január

1929-01-29 [1346]

éa állami politika hanem caak a le£szegyenletesebo partpolitika.ünnek tudható be hogy rt

azokat az elemeket amelyek áldozatot hoztak az ország megteremtésére,feláldozták életüket epéazaégüket és vagyonukat, elhanyagolták ügyes dobrovolyácokat alacsony állásaikból az utcára dobtak és olyanokat tettek helyükre akik nemcsak ellenségei voltak a uai államberendezésnek de harcoltak is ellene, ünnek az erkölcstelenségnek meg kellett bosszulnia magát * üz az állapot még az állami közigazgatásban is kifejezésre jutott I/^as ugyan hogy a modern államnak kötelessége minden polgára részére egyenlőséget,, egyenjogúságot ós polgári jogokat adni, ugy a nemzetellenes elemeknek, mint azoknak, amelyek ugyancsak nem valami jóakarói az államnak, - de nem szabad megengedni, hogy az ilyen nemzetellenes elemek uralkodjanak az országban. Sajnos, megérti azt is

s hogy egy miniszterelnök megsértette a nacionalista elvet,, amikor az első gyűlésen kijelentette, hogy az ország a magyarok és a németek országa is Azt hiszem,, hogy ez az ur /vukicsevics. iíef, megj./, akinek neve az elmúlt tiz esztendő politikai, parlamenti ás nemzeti életének legsötétebb lapjain lesz feltüntetve; a közélet színpadáról és örök feledésbe borul, tígy nemzeti államban

s mint auilyen Délszlávia nem juthatnak hatalomra a nemzetellenes elemek, amint az 15z elmúlt tiz év alatt megtört ónt.-,4íLrl29,/Á nyilatkozata vé^én Kruly megint kirontott a ki se bőségek ellen;; "A közoktatás terén is lényeges reformokat kell véghezvinni. Véleményem szerint a papnöveldéken kivül az összes felekezeti iskolákat meg kell szüntetni, mert ezek bizonyos szeparatizmust jelentenek^ ami seíamikőpen sincs összhangzásban a nemzeti ós állami egység szellemével, A vallási kérdés i^en fontos és érzékeny kérdés ós ami?? azt igazságosan meg nem - oldják

r

. nehezen lesz megvalósítható a mi nemzeti szellemünk: A német párt feloszlatását jelenti a mindig nagy -késéssel ér-