Lapszemle, 1929. január

1929-01-28 [1346]

sok , sötét cáljaikra, ki akarják aknázni a nai jugoszlák beiaő krizist, Á jugoszláv kérdéssel foglalkozik ujabb cikkben Sauarwein a Matin 28-ban , a változatosság kedvéért Laibaohból keltezett cikkóben

c Emlékeztet arra,hogy mennyit vérzett ós áldozott Szerbia a legutóbbi háborúkban igy érthető,ha egyes szerb tábornokok quasi apai féltékenységgel vigyáznak az uj államra.^zért bizalmatlanok némileg pl. a horvát tisztekkel szemben,ezért nem adtak parancsnokságot a horvát Boroevicsnak,amig ólt=>A horvátok azonban ugy látják

s

hogy Belgrádban egyenesen lehetetlenné akar* ják tenni,hogy horvát tisztek magasabb állást elérjenek,nincs ia egy horvát tábornok sem, s ezredes is csak kevés-. Ez az gyanakodás szerb részről helytelen,mert ha ugyanúgy gondolkodnának Cseh-Szlovákiában,akkor ott nem is volna hadsereg,mert a katonák szinte kizárólag a volt ellenséges hadseregben szolgáltakká szerbek néha azt képzelik,hogy ők a harctéren,csatákban bóditották meg az uj területeket,holott azok a valóságban a békeszerződésekben a lakosság kivánságclra, a nemzetiségi elv alapján Ítéltettek oda az uj államnak, Annexióról beszólni sem lehet,hiszen a 4 milliónyi lakosságú Szerbiához nem ^ehetett annektálni 8 millió lakosságú területeket. De nem lehet szó szerb assimilálásról,vagy abszorpcióról sem,mert Szerbiának valóságos óriáskigyónak kellene lennie,ha meg akarná emészteni saját erjedelmének kétszeresét.Az egyetlen alap,melyen az UJ államot konszolidálni lehet: a népek kölcsönös nozzájárulásaJ em Nagy-Szerbia,még kevésbbó Nagy-Horvátország megteremtéséről van szó,hanem egy uj állam, Jugoszlávia megalkotásáról Hogy ez a cél eléressék, a jugoszláv nemzet mindegyik ágát harmonikusan , összhangban tartva kell fejleszteni, Sauerwein szerint ez * meggondolás lebeghetett Sándor király szemei előtt ia, amikora