Lapszemle, 1929. január
1929-01-28 [1346]
blokk, melyben az összes romániai kisebbségi pártok részt vennének, ezidőszerint kivihetetlen valami, de nem is lenne opportunuB^, minthogy a blokknak provokáló jellege lenne a kormánnyal szemben,, A magyar és német kisebbségekről Clopotelnek 8 a kolozsvári félhivatalos Patria főszerkesztőjének a képviselőházban a felirati vita során mondott beszédét ismerteti a Keleti Újság 28-22., Clopotel a románságnak a szászokkal való kapcsolatát nagyon egyszerűnek minősítette, miután a szászok résztvettek a riagyromán egyesülésben s a múltból is erős szálak fűzik őket az erdélyi románsághoz*; A szászok az egyesülés után opportunitási politikát folytattak, paktáltak az összes kormányokkal , hogy igy előnyt biztosítsanak a maguk számára és gazdaságilag megerősödjenek- A szászok helyzete a szónok szerint jelenleg csakugyan jobb, mint a magyar uralom alatt volt, A magyaroknak a románsággal való kapcsolata már komplikáltabb., A magyar kisebbség a nagyromán egyesülés kimondása után 3 évig passzivitásban volt s ez teljesen órthetér. Azután azonban a magyarság is aktivitásba lépett és a szászok taktikáját vette mintául, mig csak utóbbi időben észre nem vette a pagyar párt, hogy kezdi megnyerni a magyar tömegek rokonszenvét^ minek folytán a legutóbbi választásokba már önállóan ment be Clopotel níindamellett rosszalja^hogy Bethlen György gróf a magyar párt nevében nem fogadta el a felirati javaslatot, holott figyelembe veendő;, hogy ma a miniszteri székekben ugyanazok ülnek, akik annak idején a gyulafehérvári határozatokat aláirtak., már pedig a nemzeti parasztpárt éppen ezen az alapon komolyan foglalkozik- a kisebbségi problémával és azt demokratikus szellemben fogja megoldani ó Az erdélyi magyar kisgazdák megszervezését kivonja a h e i e ti Újság 28-22 vezércikke Ez technikailag az Erdélyi Gazdasági Egylet ke-