Lapszemle, 1929. január

1929-01-26 [1346]

egész nép támogatja, másrészt oedig Zsifkovics kormánya olyan férfiakból áll,akik bizalmat érdemelnek. Igaz ugyan^ hogy csak a jövő fogja megmondani,vájjon ez a bizalom indokolt-e, - A Matin 24.-ben Sauerwein foglalkozik ujabb cikkben a kérdéssel.Először ia„ 3 vitán felül álló pontot szögez lo szokott nagyképűségével? 1-./ Hogy Jugoszlávia népei, - le számi tva pár ezer németet .magyart ós albánt,- egy fajhoz tartoznak ,2,/ Hogy ezek a népek különböző kultúrájúak, különböző tradicióik vannak, különböző vallásúak stb

e ez azonban semmit sem mond,mert a legtöbb ma egységes európai állam lakossága sem volt nem is régen olyan egységes mint ma

s

3^/ Jugoszlávia fennállása életbevágóan szükséges nemcsak az azt alkotó népek,hanem egész Európa szempontjából, A horvátok között nem talált_egyet sem Sauerwein,aki Magyarországhoz szeretne csatlakozni, bár a magyarok_bizonyos_foku autonómiát hag2tak_megnnekik s amellett a horvátok anyagi felvirágzásán is sikerrel dolgoztak, Mkután igy áll a dolog, nyilvánvaló,hogy ha az 3HS állam nem alakult volna meg népeinek spontán akaratából, meg kellett volna azt let tv. mesterségesen is alakitani. Nélküle Európa életképtelen volna ka mert az esetleg más országoktól bekebelezett délszláv lakosság az i lető állaokban irredenta fészek lett volna. Ha pedig az SHS állam valamely katazstrófa következtében darabokra hullna szót, ujabb háború törne ki a Duna mentének ós az adriai utak keresztezésénél,, Tehát; ha osak nem táplál valaki vea-edelmes felforgató terveket az európai béke ellen

f el kell ismernie mindenkinek, hogy a béke érdeke egy erős,egységes, de békés Jugoszlávia,. - Ami a délszláv népek törekvéseit illeti, Sauerweint joblan nyugtalanítja a szerbek centralizmusa mint a horválok föderalizmusa vagy regic nalismusa. Különben hogy a horvátok vezére sem akarják túlzott követeléseik megvalósítását.azt bizonyítja egyiküknek