Lapszemle, 1929. január

1929-01-26 [1346]

noB elvek lefektetése után egy ujabb konferenciát állapítanak meg, amelyiken már a » kisantant-államok gazdasági szakemberei vesznek részt* A külföldi kölcsön ügyében immár a bukaresti kormánylapok: mm *»m m m m mmm mm *»•»«••* mmm m mmm • a--mm Adeverul 24-13833, Dimineata 25-7940, Curentui 25-370 is megállapítják hogy teljes • bizonytalanság és Parisból is csak ellentmondó hirek érkeznek A Curentui 25-370 és Cuvantul 25-1351 megemlítik a Morning Post nak egy jelentését

s mely Rigából keltezve és megbízható hírekre hivatkozva azt kízli hogy a harmadik Internationale forradalmi mozgalmakat határozott el Beszarábiában s amely célra már a titkos fegyverszállítások is megkezdődtek, Mindkét bukaresti lap hangsúlyozza e hiradás fontosságát*. Mert nyilvánvaló ugyan, hogy a hir teljesen légből kapott, de miután egy tekintélyes angol konzervatív orgánumban látott napvilágot, kézzelfekvő., hogy az egész csupán Románia külföldi kölcsöne ellen jelent akciót./Megjegyzendő,, hogy a Dimineata 25-7940 és Universul 25-20 szintén hirt adnak a Morningpost jelentéséről, de ezt nem hozzák a kölcsönnel összefüggésbe.*/ A francia-román barátságról tartott előadást Puaux bukaresti francia követ a Curentui 25-370 és Cuvantul 25-1351 szerint* A francia-román barátság létezésére nem elegendő a vérrokonság, hanem azt mélyebbenható politikai körülmények fejlesztették ki, A XVIII, században még semmi nyoma nem volt a faanoia-román barátságnak, amiként addig francia befolyásról sem lehet szó a xománoknál, A XIX* században azonban Románia orosz megszállásával egyidejűleg kezdetét vette ez a francia befolyás, miután az orosz tisztek a szalonokba mindenütt a francia nyelvet vezették be« Utóbb azután III, Napóleon óriási szolgálatot tett Romániának akkor, amikor más hatalmakkal szemben Hochenzollem Károly román fejedelemségét favorizálta és ezzel kezdődött meg tulaj donképen Franciaország és Románia