Lapszemle, 1929. január

1929-01-24 [1346]

képez, és AlsÓausztria tartomány főváros nélkül. A tapasztalt állam­férfiúnak okos előadása volt ez, amely megmutatta, hogy milyen nehe­zen kormányozható egy olyan ország, amely doktriner föderalizmusban szenved. Élénk tetszést váltott ki, amikor Seipel Bajorországot az unitarizmus és centralizmus mintaországának mondotta, de lelohadt a lelkesedés amikor kijelentette, hogy Bajorország dacára annak, hogy különböző német törzseket és területeket vett fel, alig mutatja va­lamely föderalista alakulás nyomait, hanem inkább egy központból kor­mányzott" egységes államot képez. A Frankf. Ztg. /23-59/ bécsi levele­zője kérdi, hogy miért tartotta Seipel helyén valónak és kinek tartott egy olyan beszédet, amely minden elővigyázatos körülirás mellett vég­tében mégis_a.s Anschluss ellen irányult? Azt sejtjük, hogy az ok va­lamely az ellenkező oldalról jövő szívességben hamarosan lesz felis­merhető. - A Frankf. Ztg. /23-60/ szerint Ausztria föderalista felépi­tése a Birodalomhoz való csatlakozás számára mindenesetre komplikációt jelentene, de semmiképen sem képezne legyőzhetetlen akadályt. A Frankf. Ztg. /23-60/ müncheni tudósitója arra utal, hogy néhány müncheni lap a beszédből a következő mondatot hozza: "Ugylátszik, hogy Ausztria épen az ő föderalizmusa által egy és mindenkorra önálló létre van ren­deltetve Svájc módjára, egyedüli és tényleges mintaképére." Ezt ajnon­datot Seipel nem mondotta. De valószínűleg azokból az eredeti fel­jegyzésekből származik, amelyeket a sajtó néhány képviselője a beszéd előtt megkapott. Érdekes volna megtudni, hogy mért hagyta el Seipel épen ezt a mondatot, amely Ausztriának Németországhoz való csatlako­zását végleg elvetné. - A legrészletesebb tudósítást a"Bayrischer Ku~ rierban /22-22/ találjuk Seipel beszédjéről. . í . t í Í ORSZÁGOS LEVÉLTAR BELPOLITIKA . Kszekció Gotthold Ephraím Lessing születésének 2QG- évfordulója al­kalmából a lapok számos közleményben ünneplik az elhunyt nagy író és

Next

/
Thumbnails
Contents