Lapszemle, 1928. december

1928-12-24 [1345]

is erről a kérdésről;;*Arad városa 50 évvel ezelőtt nem volt magyar* A lakosság többségét szerbek és románok képezték. A magyarosító politika azonban elnezetlonitette a lakosságot, Nagyrotaánia létrejötte a különböző nemzetiségeket nemzeti önérzetükre ébresztette, ugy hogy még a németek is-, akik szintén teljesen elnagyarosodtak* kezdik -lagukat németeknek vallani,Uj nemzeti életre ébredtek a zsidók iSrHiszem tehát.-, hogy ennek a városnak rövid időn belül teljesen román jellege less A nemzeti önérzetre való ébredésnek legjobb bizonyítékát képezi az^hogy a magyarnak tartott Arad városa a választások alkalmával a román pártokat támogatta? a romén szavazatok jóval felülmúlták a magyar pártnak adott szavazatokat s ezzel véget ért az a legenda, hogy Arad a magyarság egyik vára. Meggyőződésem,hogy ezek a mostani szabad válaaat^sok nagyon kedvező következményekkel fogr>ak járni a külföld előtt ia. A világ észre Pogja venni

f hogy Románia a legegészségesebb elemekből van összetevő o

n A mafiryai-román frizumkönnyitésekről Gafencu külügyi Államtitkárnak egy nyilatkozatát említi az ürdólyi Hirlap 28- 3149 Kijelentette az államtitkár hogy a román kültigyrainisztoriura a legrövidebb időn belül rendezni akarja Románia és Magyarország között a személyforgalmat^mindkét ország jelentékenyen könnyiteni fogja a visumok kiadását és lehetővé teszi

;

hogy katonatisztek, tanárok, tanítók éa újságírók minden különösebb akadály nélkül utazhassanak egyik országból a másikba* Megkönnyítik ezenkívül a vámvizsgálatot is-' Kisebbndfl l_ ügy a k ,lí^ni^Oí

a

£

m

r^agjiti. Szőve tség létrahaKAartf; •] o^o^ j n Tuaa SÓber ügyvédnek egy tanulmánya, melyre a magyar párt hivatalos lapja a Keleti üjság vezércikkben reflektál, A cikket Paál Árpád irta