Lapszemle, 1928. december

1928-12-15 [1345]

abban az egy pontban, amely a megszállott területek kiürítésére követelésében nyilvánul meg, egységes felfogást vall.A kancel lár e követelést 1 már ismert módon indokolta meg, főként azt hangsúlyozván, hogy a megszállás továbbtartása nem egyeztethető össze Németországnak a Népszövetségben való egyenjogúság'.val. kyugaton a határok a looarnói szerződések által vannak garantálva. Ebből is le kell vonni azt a konzekvenciát, hogy végfe fel- 4 szabaduljon a Rajna és a 3aar. A saarvidéki lakosság töz^gyökeres német. Ennek én mint saarvidéki embernek * fia élő tanuja vagyok. Ha az önrendelkezési jogról beszélek, rvér.gtau:-ztriára gondolok. A csatlakozás számára az eljárás a versailesi szerződésben van szabályozva. Ezidőszerint a csatlakozási kérdés Í sem német sem osztrák részről nincsen aktuális pontként a napirendre tűzve. Osztrák nép nem léteaik, Ausztriában csak német törzsek_léteznek. Éppen ugy ahogyan a bretóniak franciák:, éppen ugy az osztrákok németek. Egy nemzet vagyunk. Közös szenvedést viselünk el és ez érzelmileg csak még közelebb hozott egymáshoz bennünket. A csatlakozási kérdésben is egységes az egész német nép. - A sajtó-banketten a lapok hiracl'sa szerint /DAZ. 14-583/ stb./ a diplomáciai testület részéről résztvettek Paoeili nuncius, az orosz az amerikai és a spanyol nagykövet,az osztrák, a norvég a brazíliai a bolgár,a chlelei, jz észtországi a finnországi a lettországi, a román, a sziámi és a litván követ. A DAZ. /14-583/ megjegyzi, hogy az a beszéd, amelyet a birodalmi kancellár a berlini sajtuegyesület bamketjén tartott külpolitikai részében ismét megmutatta, hogy a szociáldemokrata líermann Müller kifelé felfrissítő világossággal és érthet Őséggel mer beszélni. Amit c Rajnavidék kiürítéséről és az Anschlu ^sról mondott, az ^oheöló~l Klagenfurtig az egész német nép véleménye.