Lapszemle, 1928. december
1928-12-12 [1345]
M ussolini bes zádável foglalkozva a Figaro 10. ciegrllapitja.hogy OTassorszag 002*113 tán ragaszkodik a be kenéz, a ennek ékes kifejezést adott Mussolini akkor,mikor a Kellogg-paktumot felséges alkotnának mondotta,, Mussolini azonban kíllsaH számol a realitásokkal is 3 látja, azt,hogy az egész világ még fegyverben áll,Az ország védelméről'minden lelkiismeretes kormánynak gondoskodnia kell. még pedig nem lagymatag Ígéretekkel csudán,- k radikális iSre Hon vej le 10 s . szerint Mussolini ép ugy beszél,mint hajdan Vilmos császár:nyilvánvaló.hogy Olaszország » háború ra kés zül/azt bizony i ti a a legutóbt bi olasz kem ed9s u t ve 13., íTom irtana azonban,ha kissé' meditálna Mussolini azon.hogy mi lest a sorsa Vilmos császárnak,, 4 „- a azocáálssta P opulaire 1 0, szerint lluasolini beszéd e a hábor ú t jelenti be. mert egy ország sem fegyverkezik olyan lázasan 3 milTtarizaJLia égess lakosságé t } mint Olaszország illetve a fasizmus_A fasizmust az olasz nój nem sokáig fogja tűrni, • ezért akar Mussolini háborút,hogy a belső bajokról elterelje az olasz nép figyelmek A luganói tanács noz ós ok előtt a Débats 10.-ben Sauvain utal arra,hogy 3tresemann az olyasféle kijelenté sekkel,mintha Locarnoban a szövetségesek kötelezték volna magukat a Bajnavidók kiüritésáre, nem fogja országa ügyei, előbbre vinni. Meg kell értenie a §211* néErtíxeknek,hogy a kiüritós 5 a jóvátétel és a biztonsági garanciák kór dését együttesen kell tárgyalni, azokat egymástól elválasztani nem lehet. Ht alános megegyezés csak igy lehetséges 0- á llatin 10,-ben 3auerwein ugyancsak azt"irja,hogy ha 3tresemann csak azért akar Luganoba menni,hp y meggyőzze Briandt é3 Chamberlaint arról,hogy nincs igazuk t akkor fölösleges tárgyalni. líem szabad azonban az ilyen haggzatöa k i j elén té a eke s sze té ve sz te ni a valósággal, a francia-német közeledő amely gassdasági téren már oly.szépen előrehaladt,nem szabad hogy akadékoskodások miatt megakadjon„Elvégre üuropa konszolidálása függ ettdl a közeledéstől.- W.íiartin a Journ a l de "eneve 11.ben Jtresemann helyzetét vizsgálja a megállapítja,hogy az bizony elég nehéz, mert. a német közvélemény attól a locamói politikától,melynek otreseaialttf á képviselő"e, többet és mást várt,mint amit eddig kapott.Ez ag elégedetlenség azonban .gazságtalán,mert Németország mégiscsak Locarnonak köszönheti mai tekintélyes európai ( ozicióját,melyet pár évvel a vereség után visszaszerzett. Hartin nem fél attól,hogy a luganói tárgyalások eredménytelenek maradjanak,mert a szövetségesek maguk is aacare; szeretnónek a rajnai megszállástói szabadulni, a németek vi-
