Lapszemle, 1928. december
1928-12-12 [1345]
megszállás alatt Békéscsabán képvis elői marid 6to^Lj^3^^t-&J^^ karesti kama rába, amiért a románok kivonulása után vizsgálati fogságba került és két esztendőt töltött a szegedi Csillagbörtönben. Hrabovszky többek között megvádolja Horvát nevü csabai jegyzőt-hogy minden szegény tót parasztot még most is sajátkezüleg dob ki az irodájából, ha az nem tud vele magyarul beszélni* A főszolgabírónak külön személyzete van azoknak a panaszoknak a a felvételére, amelyeket azok nagyságák nyújtanak be, akik a pia« con összevesztek valamelyik parasztasszonnyalj. 75rrenézve felhoz egy esetet 1918 0-ből, amikor Kis főszolgabíró nyomban bizonyos Yandliknéra huszonötöt huzatott 8 Azután elmondja Vesaelszky tanító esetét, aki szintén képviselői mandátumot vállalt u román éra alatt s büntetése az lett, hogy 120 holdas birtokát minden tárgyalás és Ítélet nélkül /!/ elkobozták, gyümölcsfáit az utolsó szálig kivágták és elégetták„ Azután felsorolja, hogy Pit^arosról, Albertiről, Tótkomlósról, Szarvasról, Csabáról kb a 100 tót család telepedett le Szlovenszkón, mert nem birta a jogtalanság kinjait 0 A Kramár-Ivának~f éle tót Hárodny Dennik /11-282/„A aa~ gyarország i tótokkal való agitá ció* cimmel vezetőhelyen azt fejtegeti, hogy a magyarországi tótok éppen azzal, hogy magyaroknak mondják magukat, elitélik a magyar nemzetiségi politikát, 13z szégyene a magyar rezsimnek, A tótok szégy élnének azzal dicsekedni, hogy Szüllő Géza vagy Törköly már haragusznak azért, hogy va« laki őket magyaroknak mondja. Azután végül rámutat arra , hogy a köztársaságban büntetlenül lehet a Dzurányl-féle cikkekkel s a magyar kormány által megrendelt sikkekkel agitálni Magyarország javára, _# „,^ n < n
